Pedagógiai program

2021

Pedagógiai program

Tószegi Általános Iskola

5091, Tószeg Rákóczi u. 30.

Tószegi Általános Iskola Endre Király Tagintézménye

5092, Tiszavárkony Iskola u. 7.

1

Tartalomjegyzék

1. Az iskola nevelési programja………………………………………………………………………………………………………………………… 6

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai…………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 7

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………………………………………………………. 11

1.2.1. Célok:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 11

1.2.2. Feladatok…………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 12

1.2.3. Eszközök, módszerek…………………………………………………………………………………………………………………………………. 12

1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok……………………………………………………………… 13

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai……………………………………………………………………………………………………………. 14

1.3.2. Módszerek:………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 16

1.3.3. Eszközeink:………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 17

1.3.4. Rendezvények:…………………………………………………………………………………………………………………………………………… 17

1.3.5. Egészségnevelő személyisége:……………………………………………………………………………………………………………………… 17

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok . 18

1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok……………………………………………………………………………… 20

1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai…………………………………………………………………………………………. 21

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai……………………………………………………………………………….. 25

1.4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai………………………………………………………………………………….. 26

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai………………………………………………………………………………………………………………………………………. 26

1.5.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre………………………………………………………………………………………………………….. 29

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység,

szakszolgáltatás………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 30

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység……………………………………………………………………………….. 31

1.6.2 Integrált nevelés-oktatás szervezése, szakszolgáltatás……………………………………………………………………………………… 34

1.6.3. Pedagógiai szakszolgáltatás……………………………………………………………………………………………………………………….. 36

1.6.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok………………………………………………………………………………………………… 38

1.6.5. Hátrányos és halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulók………………………………………………………………….. 41

1.6.6. Iskolai szociális segítő által biztosított mentálhigiénés tanácsadás…………………………………………………………………… 42

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 44

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái…………. 47

1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák……………………………………………………………………………………… 47

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:……………………………………………………………………………………….. 47

1.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel………………………………………………………………………………………………………….. 49

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai………………………………………………………………………………………………. 51

1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja…………………………………………………………………………………………………………………. 51

2

1.9.2. A vizsgára kötelezettek köre………………………………………………………………………………………………………………………… 53

1.9.3. A vizsgatárgyak és követelményei…………………………………………………………………………………………………………………. 54

1.10. Az iskolaváltás, felvétel és az átvétel helyi szabályai……………………………………………………………………. 54

1.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai……………………………………………………………………………………………………………. 56

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása…………………………………………………………………………… 57

2. Az intézmény helyi tanterve………………………………………………………………………………………………………………………. 59

2.1. A választott kerettanterv megnevezése……………………………………………………………………………………………….. 59

2.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,

továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó

vagy szabadon válaszható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma……………………………………. 61

2.2.1. Választható tanítási órák……………………………………………………………………………………………………………………………. 65

2.2.2. Egyéb foglalkozások órakerete…………………………………………………………………………………………………………………….. 66

2.2.3. Az intézmény által ellátott egyéb feladatok órakeretei……………………………………………………………………………………… 69

2.2.5. „Mi a pálya?” – Pályaorientáció………………………………………………………………………………………………………………… 70

2.3. A választható tanórák, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai……………………… 71

2.4. A csoportbontások szervezési elvei………………………………………………………………………………………………………. 72

2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei…………………………………………………………………………………………………………………………………………. 72

2.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 74

2.6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………………………………………………………………………………… 74

2.6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………………………………………………………………………………….. 74

2.6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………………………………………………………………………………… 74

2.6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………………………………………………………………………………….. 75

2.7. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai………………………………………………… 76

2.7.1. Komplex intézményi mozgásprogram az Endre Király Tagintézményben………………………………………………………….. 76

2.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái………………………………………………………………. 77

2.8.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei…………………………………………. 77

2.8.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése………………………………………………………………………………… 77

2.8.3. Az SNI tanulók értékelése……………………………………………………………………………………………………………………………. 81

2.8.4. Értékelés jelölése az elektronikus naplóban…………………………………………………………………………………………………… 81

2.8.5. A tanulók számonkérése, ellenőrzése……………………………………………………………………………………………………………. 82

2.8.6. Az értékelés dokumentálása………………………………………………………………………………………………………………………… 83

2.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek……………………… 84

2.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei………………………………………………………………. 86

2.10.1. Az iskola egészségnevelési elvei…………………………………………………………………………………………………………………. 86

2.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei………………………………………………………………………………………………………………. 87

3

2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………………………………………… 91

2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei………………………… 94

2.12.1. A magatartás értékelésének elvei………………………………………………………………………………………………………………… 94

2.12.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei………………………………………………………………………………………………….. 95

2.12.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei……………………………………………………………………………………………………….. 96

2.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek…………………………………………………………… 98

2.13.1. Belső fejlődéskövető rendszer……………………………………………………………………………………………………………………. 98

2.13.2. A kompetencia alapú oktatás elemei, módszertanának alkalmazása……………………………………………………………….. 99

2.13.3. Projektoktatás……………………………………………………………………………………………………………………………………….. 104

2.13.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai…………………………. 105

2.13.5. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének feltételei……………………………………………………………………………………. 106

2.14. A tanórai és a tanórán kívüli digitális oktatás keretei…………………………………………………………………. 107

3. Záró rendelkezések…………………………………………………………………………………………………………………………………….. 108

4. Mellékletek…………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 108

1.melléklet: Az EFOP-3.2.5-17-2017-00038 “Mi a pálya” pályaorientációs tevékenység

évfolyamok, modulok, időkeretek, a tantárgyak keretében tartott témabeosztás…………………………. 108

2.melléklet: Az EFOP-3.11.1-17-2017-00023 – „Szülő-Suliba” Hívogató – Tegyünk együtt

gyermekeinkért a Szolnoki Tankerületi Központ köznevelési intézményeiben című pályázat

beépített elemei a Tószegi Általános Iskolában………………………………………………………………………………………. 108

3.melléklet: Tematikus táborok adaptál oktatási és képzési tartalmai………………………………………………. 108

4.melléklet: Tantárgyi helyi tantervek……………………………………………………………………………………………………….. 108

A Pedagógiai Programot elfogadó nevelőtestületi döntés kelte: 2021. augusztus 30.

4

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Dr. Szent-Györgyi Albert

Küldetésünk

Célunk és küldetésünk a hagyományokat tiszteletben tartva és ápolva, a jövő elvárásait figyelemmel kísérve és annak megfelelve olyan modern tudást átadni a jelen generációjának, amivel az élet bármely területén megállja a helyét.

5

1. Az iskola nevelési programja

Iskolánk működésének elsődleges célja:

  • A korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, Kerettanterv, helyi tanterv).
  • A tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen.
  • Személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján.
  • A valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakoztatásának segítése
  • Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal.
  • Az írásbeli és a szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése.
  • Felkészítés a magasabb iskolafokon történő helytállásra (felső tagozat, középiskola).
  • A reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése.
  • A tanítási időn kívüli iskolai, illetve iskolán kívül szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése.
  • Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés.
  • A beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, támogatásuk, szükség esetén szakember által történő segítésük.
  • Fontos feladatunk:
    • A magas színvonalú munka személyi feltételeinek fenntartása érdekében az alkalmazott pedagógusok módszertani továbbképzésének szervezése. A nevelőtestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást:
  • Az önmagával szembeni szakmai igényesség terén
  • A munkafegyelem terén
    • Az etikus magatartás terén
    • Az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, szülőkkel, más iskolák pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősség vállalás)
  • Adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink karbantartása, mellyel a tartalmi munkát szolgáljuk.
  • Tiszteljük és ápoljuk az intézmény hagyományait.
  • Segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógusainkat.
  • Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk.
  • A történelmi egyházakkal, az alapítványunkkal, a civil szervezetekkel, intézményekkel kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk.
  • A fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel korrekt kapcsolatra törekszünk. Intézményeink előnyei, erősségei:
  • Iskolánk jelentőségét az adja, hogy a tanulók lakóhelyén van, így a diákoknak nem kell ingáznia, utaznia. A gyermekek a kialakult társas kapcsolataikat fenntartják, erősítik, s ez későbbi életükre (felnőttkor) is kihat, nem szakadnak el a településtől. Az iskola személyi és tárgyi feltételei (pl.: számítástechnikai eszköztár, berendezés) megfelelnek a kor elvárásainak, ezeket pályázatok segítségével biztosítjuk, bővítjük.
  • A pedagógusok felkészültsége, elkötelezettsége, elfogadottsága a helyi közösségben az iskola hatékony működésének legfőbb biztosítéka.

6

  • –          Gyermekközpontúság, mely mind a diák-diák, mind a pedagógus-tanítvány kapcsolatra pozitív hatással van, mert a tanulók érzik, hogy a figyelemmel teli légkörben bizalommal fordulhatnak nevelőikhez, ezáltal nagyobb biztonságban vannak.
  • Családias a légkör, mert a tanárok figyelme túllép a tanórai, kereteken, figyelik, hogy a diákok iskolán belül és kívül se keveredjenek rossz társaságba, térjenek rossz útra.

További erősségeink közé tartozik:

  • Iskolai szervezésű programok (szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások).
  • hagyományápolás
  • Számítástechnika, digitális kultúra oktatása

o    felkészítés ECDL vizsgára, amennyiben az intézmény pedagógust tud biztosítani és a szülők vállalják ennek költségeit.

  • idegen nyelv oktatása (angol)
  • sportszellem: kosárlabda a Szolnoki Sportiskola-Sportcentrum támogatásával, labdarúgás – a helyi Tószeg KSE együttműködésével, szivacskézilabda a kézilabda szövetséggel együttműködve, gyermektánc oktatása
  • egészségnevelés a partnerszervezetekkel
  • környezettudatos nevelés (nyári tábor, igény szerint erdei iskola)
  • a kor követelményeinek megfelelő tanulás–tanítás módszertan alkalmazása (kompetencia alapú oktatás)

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Célunk az értékálló tudás átadása, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése a kor igényeinek megfelelően, ennél fogva iskolánk törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak közötti egyensúly fenntartására, közvetítésére.

A nevelés és oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Iskolánkban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése, melyeknek érdekében az iskola:

  • oktatási és nevelési módszereinek megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követi, de befogadója mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tart.
  • tervszerű oktató-nevelő munkája során a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt,
  • olyan ismereteket közöl, – vonatkoztatva emberre, társadalomra, művészetekre, természetre, tudományra, technikára – melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
  • az egyéni tanulás módszereinek elsajátítására törekszik, az iskolai nevelés-oktatás célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
  • a szorgalom, a tudás, a munka becsületét erősíti,

7

  • »        törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
  • megismerteti a tanulókat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén erősödjék bennük a szülőföld, a haza iránti szeretet.
  • Kompetenciaalapú oktatás
  • Esélyegyenlőség biztosítása, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálása
  • SNI és BTMN tanulók integrált oktatása
  • A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
  • tanulóink továbbtanulásának nyomon követése, a tanulókövetés eredményei beépítése a pedagógiai fejlesztésbe
  • Alkotó pedagógiai klíma megteremtése, melyeket az alábbi nevelési területekkel kívánjuk elérni:
  • Erkölcsi nevelés
  • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
    • Állampolgárságra, demokráciára nevelés
    • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
    • A családi életre nevelés
    • A testi és lelki egészségre nevelés
  • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
    • Fenntarthatóság, környezettudatosság
    • Pályaorientáció
    • Gazdasági és pénzügyi nevelés
    • Médiatudatosságra nevelés
    • A tanulás tanítása

Ennek érdekében:

  • Célunk, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben sze-mélyiségének saját értékeit. Az iskolában folyó oktató – nevelőmunkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatni kell az egyéni képességek kibontakozását.
  • Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsuk a képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.
  • minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik az élethosszig történő tanulásra,
  • ismerjék a kulturált viselkedéshez, közösségi élethez szükséges magatartásformákat,
  • alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően.
  • Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyformán érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre.
  • Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.

8

Az eredményes tanulás segítésének elvei:

  • Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. Hasznosítható, a folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell közvetítenünk, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnunk.

  • A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tantervi programok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszerek a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése).

  • Új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust igényelnek.

A pedagógusok a kompetencia alapú oktatás megvalósításával, az órákon, a valóságos környezetben megtartott foglalkozásokon alkalmazott, különböző módszerekkel tesznek eleget ezen célkitűzésünknek.

  • Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.

  • Korszerű tanulási formák:

Az aktív tanulás, a tanulói kompetenciafejlesztés, az egyénre szabott, illetve a tanulói együttműködésen alapuló tanulási lehetőségek biztosítása, a differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazása. A digitális technológiával támogatott oktatási módszerek alkalmazásának nyomatékos megjelenése.

Lehetőségként jelenik meg a teamtanítás alkalmazása, amely a több tantárgy ismereteit integráló témákat feldolgozó foglalkozásokat közös tanítás keretében valósítja meg, esetenként több pedagógus egyidejűleg óravezetésével.

  • Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség, képesség-kibontakoztató felkészítés Differenciált tanulásszervezési eljárásokat, továbbá a kompetencia alapú oktatást alkalmazzuk a mindennapokban, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. A képesség kibontakoztató felkészítést részben integrált keretek között szervezzük meg (különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében), illetve olyan tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazásával, amelyek a tehetséges tanulók fejlesztési igényeit szolgálja.

9

  • ·         Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára (fejlesztési innovációs tevékenységek). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli környezetben is megtapasztalják.

A VALÓSÁGOS KÖRNYEZET: tanulmányi és környezeti kirándulások, kihelyezett órák. Ha van rá lehetőség, akkor úszásórák/úszásoktatás, üzemlátogatás, intézmény-látogatások, laborgyakorlatok stb.

  • A tanulói kompetenciák fejlesztése

Az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciákból kiindulva, az alábbi, tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat fejlesztjük:

  • A tanulás kompetenciái (NAT 2020)
  • Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi (NAT 2020)
    • Digitális kompetenciák (NAT 2020)
  • Matematikai gondolkodási kompetencia (NAT 2020)
  • Személyes és társas kapcsolati kompetencia (NAT 2020)
  • Kreativitás, önkifejezés, kult. tudatosság (NAT 2020)
  • Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetencia (NAT 2020)
  • Természettudományos és technológiai kompetenciák (NAT 2020-ban nem szerepel, de az Európai Uniós kulcskompetenciák között megtalálható)

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka értékei

A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg.

Ennek megfelelően iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő területekre fektetünk hangsúlyt:

A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.)

A társas kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia stb.) A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, probléma-

érzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.)

A humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.).

Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei.

A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi a cél-, feladat- és követelményrendszer mindhárom szakaszát. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak (pl. a történelem) keretein. Az iskolai élet – mint a politikai társadalom mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktus hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ezáltal képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és

10

érvényesítő állampolgár nevelése.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A fejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlesztésének és fejlődésének kell állnia.

1.2.1. Célok:

A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia):

általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése.

konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is, az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.

  • A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése.
  • Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése.
  • A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés.
  • A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése.
  • A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékeknek:

  • az „én” harmóniájára vonatkozó értékek, (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),
  • a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),
  • a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),
  • a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).

11

1.2.2. Feladatok

Az iskola

  • adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának
  • fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket

A szocializáció területén:

  • a pozitív szociális szokások kialakulásának segítése
  • élményszerű, pozitív minták felkínálása
  • negatív, antiszociális minták visszaszorítása
  • pozitív érzelmi légkör kialakítása

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén:

  • az egészséges életmód szemléletének kialakítása
  • a tanulói önértékelés ösztönzése
  • önkifejezés támogatása
  1. konfliktus-, és iskolai agressziókezelési területén:
  • A társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulóinkban. Olyan képességek fejlesztését tűztük ki deklarált céljaink közé, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés és felelősségvállalás, valamint az előítéletek elutasítása.
  • Tanulóinknak személyes tapasztalatok szerzésére adunk lehetőséget az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése-, megoldása terén. Az új tanulási módszerek (csoportmunka, kooperatív technikák, stb.) alkalmazásával elősegítjük az alkalmazkodóképesség, a konfliktuskezelés és kudarctűrés fejlesztését. Pedagógusaink segítik az egyes osztályokon (csoportokon) belüli szociális-, társas kapcsolatok helyes értelmezésének kialakítását is.

1.2.3. Eszközök, módszerek

Az iskola egyik legértékesebb hagyománya a csoportszinthez igazított, illetve – szükség esetén – személyre szabott módszerekkel végzett felzárkóztatás, tehetséggondozás.

A kiemelkedő tehetségű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét kívánja. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott órák, laborgyakorlat másik köznevelési intézményben, a különféle táborok, témahetek, tanulmányi jellegű kirándulások, séták, üzemlátogatások, a szakkörök, a diákkörök, az iskolanapok rendezvényei, az iskolaújság szerkesztése.

A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is.

Tanórai tevékenységekben:

12

  • –        Az új ismereteket, készségeket kialakító eljárások közül a kooperatív tanulásszervezési eljárást, projektoktatást, témahetet, IKT eszközök használatát, nagyobb mértékben alkalmazzuk a hagyományos eljárások mellett.
  • A tanuló az órán dolgozhat: önállóan vagy tanári segítséggel (írásban vagy szóban) egyénileg vagy csoportban.
  • A tanári segítség lehet mintaadás, rávezető kérdés, vita, próbálkozás, kísérletezés, magyarázat, kérdés-felelet. A tanári irányítás lehet direkt és indirekt (törekszünk az indirekt irányítás nagyobb arányára).
  • A munkaformák közül előnyben részesítjük az egyéni, a páros és a csoportmunkát a frontális osztálymunkával szemben.
  • Differenciált és kooperatív munkaformákkal segítjük a felzárkóztató és tehetséggondozó munkát.
  • Törekszünk az élményszerű, tevékenységközpontú tanítás megvalósítására, a különböző információhordozók (IKT) használatának megismertetésére.
  • A szemléltetés legyen motiváló erejű és funkcióhoz kötött (természetes bemutatás, illusztráció, filmvetítés, szituációs játékok, interaktív tábla, tanulói lap-top, tablet, okos telefon).
  • Törekszünk arra, hogy az egész tanórán folyamatosan motiváljuk a tanulókat (játékos módszerek, cselekedtetés, újszerű tanulásszervezési eljárások).
  • Az olvasás (szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom) megszerettetése élménybeszámolókkal, kiselőadásokkal továbbra is a személyiségfejlesztés egy kiemelt része.
  • A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

A tanórán kívüli tevékenységekben:

Ezek közül a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak.

tanulmányi versenyek, előkészítők,

évfolyamokon átívelő nevelési-oktatási programok, önköltséges előadások, bemutatók, tanfolyamok,

szakkörök a tanulók érdeklődésének megfelelően, illetve a pályaorientáció segítésére, tanulmányi séták és kirándulások, táboroztatás,

hangverseny, színház, múzeum, kiállítások és könyvtár látogatása a tananyaghoz kapcsolódóan, ill. a szabadidő hasznos eltöltésére, cserekapcsolatok, lehetőség szerint és szándék esetén csereüdültetés szervezése,

részvétel az intézmény művészetoktatással kapcsolatos programjában (képzőművészeti kör, táncoktatás, iskolarádió, iskolaújság, spontán a pedagógus vezetésével szerveződött művészeti csoport),

ünnepi műsorokban való részvétel,

nyári tábor,

játékos sportvetélkedők, sportköri foglalkozások,

a manuális tevékenységek során készített tárgyak kiállítása.

1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében.

Az egészségvédelem kiemelt témakörei:

13

  • •         az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók,
  • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései,
  • az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód),
  • az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció,
  • az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése,
  • az egészségérték tudatosítása.

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Iskolánk minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók és dolgozók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését.

Az EGÉSZSÉG szellemi, szociális és testi jólétet jelent, amelynek elérését a teljes körű egészségfejlesztési programok segítik.

A teljes körű egészségfejlesztés formai keretei az iskolán belül:

  • tanórai
  • tanórán kívüli: o rendszeres o alkalomszerű

Teljes körű egészségfejlesztési feladataink:

  • alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt,
  • biztosítsuk, hogy rendelkezzenek ilyen irányú ismeretekkel,
  • korosztályának megfelelő legyen a tanuló terhelése,
  • részesüljenek mindennapos testedzésben,
  • a gyermekek testi képességeinek megismerésére ősszel és tavasszal (1-4. évfolyam), illetve tavasszal (5-8. évfolyam) végezzünk méréseket (ennek eszköze felső tagozatban a Netfit mérés)
  • a tanulók tevékenyen vegyenek részt az iskola és tágabb környezete értékeinek megőrzésében és gyarapításába, kapcsolódva ezzel a környezeti nevelés feladataihoz,
  • a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
  • a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
  • a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
  • a személyi higiéné.

Feladatok az egészségfejlesztésben:

Iskolavezetés:

  • az iskolai légkör meghatározója,
  • pályázati lehetőséggel, és továbbtanulási támogatással biztosítja a pedagógusok továbbképzését a témában,

14

  • –       támogatja a szabadidős tevékenységek szervezését, mellyel segíti a tanulók szocializációját (csapatsport, túrák, táborok),
  • lehetővé teszi tananyagon kívüli siker elérését (szakkörök), képességek kibontakoztatását (tehetséggondozás),
  • reális célokat tűz ki az iskolai drogstratégiában és gondoskodik azok végrehajtásáról.

Pedagógus:

Mint osztályfőnök, és mint szaktanár, személyisége meghatározó a teljes körű egészségfejlesztésben. Fontos, hogy tisztázza saját álláspontját, hozzáállását, kompetencia határait, a témában való jártasságát.

  • Segíti a tanulók életvezetési ismereteinek bővítését és fejleszti készségeiket, fejleszti a tanulók érzelmi intelligenciáját.
  • Amennyiben szakterületéhez kapcsolódik, reális információt nyújt a drogokról.
  • Követi a tanulók személyiségfejlődését, elakadásnál, regressziónál szakember segítségét kéri.
  • Figyel az esetleges alkohol- vagy droghasználat testi jeleire, jelzéssel él az iskolavezetés és az iskolaorvos felé.
  • A törvényes keretek között kapcsolatot tart a szülőkkel, probléma esetén őket tájékoztatja, együttműködik velük.

A teljes körű egészségfejlesztés feladataiban jelentős szerepet vállal az iskolai diákönkormányzat:

házirend megvitatása és véleményezése,

lehetőség szerint papírgyűjtések.

Diákönkormányzat, biológia szakos pedagógus:

  • helyi tisztasági akcióban való részvétel
  • felvilágosító jellegű előadások szervezése:

o    Káros szenvedélyek megelőzése                         5-8. évfolyam

o    Serdülőkori változások                                                 6. évfolyam

  • Személyes higiéné (tisztálkodás, öltözködés,
oszájhigiéné), egészséges táplálkozás1-4. évfolyam
Fogamzásgátlás, születésszabályozás7-8. évfolyam
oElsősegélynyújtás7-8. évfolyam
oKözlekedésbiztonság1-8. évfolyam

Szülők:

Az egészségstratégia nem éri el a kívánt célt szülői támogatás nélkül, ezért fontos a szoros együttműködés az iskola és a szülők között.

Fontos, hogy a szülők is reális ismereteket kapjanak.

Fontos a felelősség tudatosítása.

Fontos, hogy a család tudja, mi az ő része az egészséges életmódra nevelésben:

  • feltétel nélküli szeretet
  • ismerje meg gyermekét
  • a család légköre – kommunikáció – célok és a hozzávivő út
  • a szülő beszélgessen gyermekével a drogról is
  • szertartások, hagyományok a családban
  • kontroll

15

  • –   a visszautasítás készsége
  • ha a szülő gyanús jeleket látna, kihez forduljon

Orvos, védőnő:

  • követi a tanulók testi fejlődését
  • figyel az esetleges droghasználat testi jeleire
  • az orvosi rendelő ajtaja nyitott a lelki problémával küzdő tanulók előtt is
  • szükség esetén (a droggal kapcsolatban is) elsősegélyt nyújt
  • szakmai tudásával segítséget nyújt a drogprevenciót végző pedagógusnak, vagy felkérésre prevenciós órát tart megfelelő végzettség esetén

Hogyan teljesíthetők a feladatok?

A fenti szinteken tevékenykedők állandó kapcsolattartása, konzultációja elengedhetetlen. Csak az összehangolt és megtervezett cselekedetek, akciók lehetnek hatékonyak.

1.3.2. Módszerek:

Kit hogyan érünk el?

Tanulót

  • osztályfőnöki órán
  • tanórán, életvezetési ismeretek és képességek tanórákhoz kapcsolódó részeivel
  • tanórán kívüli elfoglaltsággal
  • iskolai könyvtáron keresztül
  • tematikus nap, tematikus hét keretében
  • személyes megbeszélések során

Pedagógust

  • továbbképzések lehetőségével
  • nevelési értekezleten
  • iskolai könyvtáron keresztül
  • szükség esetén esetelemző megbeszélésen szakember segítségével

Szülőt

  • rendhagyó szülői értekezleten a tanulócsoportok testi-lelki egészségét érintő témákban (drogprevenció, drog- vagy alkoholfogyasztás, lelki sérüléseket okozó magatartás esetén, közösségi média használata stb.)
  • ismeretterjesztő anyag adásával

Szülő-gyermek-pedagógus: A sikeres egészségnevelési munka feltétele az együttműködés, a példaadás. Ennek érdekében intézményünk igyekszik olyan programokat szervezni (pl. családi sportnap, családi vetélkedő, éjszakai túra), melyeken mind a felnőttek, mind a gyerekek jól érzik magukat, s ezzel ösztönzik a szülőket, a gyerekeket a szabadidő egészséges eltöltésére, közös élményszerzésre.

A megvalósítás módszerei:

  • Iskolánkban kiemelt szerepe van a testnevelésnek és a tömegsportnak
  • Kérdőívek
  • Filmvetítés
  • Előadássorozat
  • Plakát készítése

16

  • –          Tovább folytatjuk az iskolai egészségnevelés terén elkezdett programokat: o Rendőrségi drogmegelőző program

o Tanácsadás, családi életre nevelés – segítő beszélgetések o Elsősegélynyújtás tanfolyam

  • Szabadidős (családi) programok szervezése az intézményen belül

A táplálkozáskultúra érdekében együttműködünk az iskolai gyermekétkeztetéssel és (működése esetén) az iskolai büfével.

1.3.3. Eszközeink:

  • Munkánk során alkalmazzuk az egészségfejlesztéshez kapcsolódó tanítási programokat, szakirodalmat.
  • Folyamatos kapcsolatot tartunk és építünk ki az egészségfejlesztésben érintett intézményekkel, személyekkel.
  • Nemzeti Népegészségügyi Központ
    • Humán Szolgáltató Központ
    • Ifjúságvédelem
    • Iskolaorvos, védőnő
    • Családok
    • Szaktanárok
    • Drogambulancia
    • Egyházak

1.3.4. Rendezvények:

  • lehetőség szerint papírgyűjtés
  • egészségnevelési hét programsorozat
  • madarak fák napja
  • gyalogtúrák, kirándulások
  • táborok: turisztikai, sport, tematikus táborok

1.3.5. Egészségnevelő személyisége:

  • szakmai felkészültség
  • probléma iránti érzékenység
  • jó konfliktuskezelő képesség
  • jó kapcsolatteremtő képesség
  • kommunikáló képesség
  • hitelesség
  • felelősség

A teljes körű egészségfejlesztésben aktívan résztvevők:

  • pedagógusok – szülők
  • drogkoordinátor
  • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
  • iskolaorvos
  • védőnő
  • külső szakemberek

17

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai céljaink:

Az iskolai közösségeket (osztály, sport) a közös érdek és cél, közös értékrend tartsa össze. Tanulóink szociális kompetenciájának (tulajdonságok, magatartásminták, értérend) fejlesztése

tanórai és tanórán kívüli keretekben úgy, hogy alkalmassá és képessé váljanak életük bármely közösségének építő, gazdagító, társaival együttműködő tagjává lenni.

Olyan légkör megteremtése a tanulóközösségekben, mely elfogadja és tiszteli az egyéni sajátosságokat, elősegíti az egyéni képességek kibontakozását és a közösség fejlődését.

A hatékony és eredményes közösségfejlesztés elősegítése érdekében fontos, hogy az adott osztályban tanító pedagógusok egységes értékrendet képviseljenek.

A közösségfejlesztés a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve történik. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskola valamennyi dolgozójának és együttműködő partnereinek figyelembe kell vennie. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem valamennyi alkalmazottnak, hiszen a felnőtt példaként áll a diákok előtt.

A család: A legalapvetőbb közösség a család, melyben a gyermek nevelkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, alakítani.

Az iskolai közösség: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét jelenti. Megkülönböztető feladat hárul az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező pedagógusokra.

Az osztályközösség:

Az egyén elsődleges közössége az osztályközösség, a tanuló tudjon ezért tenni, de a közösség is legyen nyitott, befogadó, toleráns az egyéni tulajdonságokkal szemben, fogadja el a másságot, tisztelje az egyént.

E kölcsönhatás eredményeképp a tanuló legyen képes uralkodni az érzelmei és tettei felett. Személyes kapcsolatok során alakuljanak, fejlődjenek a következő tulajdonságok: őszinteség,

megbízhatóság, segítségnyújtás, önzetlenség, jóindulat, figyelmesség, udvariasság és kölcsönös tisztelet.

A szabályok elfogadása, a tanulásban fejlessze a rendszerességet, az ön- és mások értékelését.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

A pedagógusközösség számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, mivel az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a közösségben elfoglalt hely.

A napi munka során a személyre szóló fejlesztés a leghatékonyabban alkalmazott nevelési módszer. Ennek feltétele a tanár részéről olyan szintű empátia, amely segítségével minden tanítványának hiteles cselekvési mintát tud felkínálni. A személyiségfejlesztés e személyre szabott formája azért eredményes iskolánkban, mert minden gyerek megtalálhatja a testületben saját mentorát, és minden pedagógus végigvezeti a benne megbízó, őt mentorának választó tanítványát egy-egy iskolai életszakaszon.

Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét.

18

A fejlesztés tartalmi területei:

társas kapcsolatok fejlesztése;

erkölcsi ismeretek, normák közvetítése;

közösségi érzés és tudat kialakítása, fejlesztése;

társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése.

Társas kapcsolatok fejlesztése

Feladat: Az eltérő személyiséggel rendelkező tanulók közösséggé kovácsolása, a közös cél és értékrend kialakítása. A közösség felkészítése a különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált nevelésére.

Olyan tanítási-tanulási munkaformák, ill. tanulásszervezési eljárások alkalmazása, amelyek hozzájárulnak az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztéséhez. Ennek érdekében a csoportmunka, a páros munka, a probléma alapú tanulás, kooperatív tanulási módszerek és technikák alkalmazása a tanítás-tanulás során, az osztályfőnöki órákon (a szociometriai mérés alapján) közösségépítő játékok alkalmazása.

Erkölcsi ismeretek, normák közvetítése

Feladat: A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: alapvető erkölcsi és demokratikus értékek, normák (igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segítőkészség, egymás elfogadása, egymásra figyelés, együttműködés, alkalmazkodó képesség, empátia, másság elfogadása, szolidaritás, tolerancia, önzetlenség, lelkiismeretesség, segítségnyújtás, stb.) megismertetése és tudatosítása a tanórákon, valamint a tanórán kívül. Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat kialakítása. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése.

Közösségi érzés és tudat kialakítása, fejlesztése

Feladat: Helyi, iskolai és csoport- (osztály-) hagyományok kialakítása, ápolása és tisztelete. Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése (mozi-és színházlátogatások, séta, kirándulás, rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel stb.). A közösség tagjainak összetartozását erősítő közös tevékenységek szervezése pl. Mikulás, karácsony, farsang, osztályszinten név- és születésnapok megünneplése. Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. Az öntevékenységek, az önszervezés és önigazgatás képességeinek kialakítása és fejlesztése.

A társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése

Feladat: Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal való együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. A kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása. A konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása. Együttműködési készség, kölcsönös felelősségvállalás fejlesztése. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Patrónusi, mentori rendszer működtetése (ha az anyagi fedezet biztosított saját forrásból vagy pályázat keretein belül).

19

1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A tanórán részt vevő tanulók egy osztályközösség tagjai, akiket: a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és a tudat tart össze. Célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására, képes az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

1. évfolyam

Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett, végezzék munkájukat.

Az osztály fokozatosan kapcsolódjék be a gyermekszervezet életébe.

Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei legfontosabb készségei, szokásai, váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá.

2. évfolyam

A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése.

Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek.

Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete.

3. évfolyam

A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a leendő diák-önkormányzati tevékenység.

Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok.

Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása.

4. évfolyam

Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz.

Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek.

Növekedjen a leendő diákvezetők döntés előkészítésben való részvétele, önállósága.

Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett

növeljük a közösség felelősségét is.

Készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira.

5. évfolyam

A közösség illeszkedjen be az új formák és követelmények közé.

Diákönkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe).

A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit.

A pedagógus irányításával kapjon teret az egyén kiemelkedő teljesítményének elismerése a közösség részéről.

Erősödjék a közösségért érzett felelősség.

Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben.

6. évfolyam

Szilárduljon meg az osztályközösség egysége.

A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról.

20

Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehajtásban és az ellenőrzésben is.

A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe.

Az osztály diákbizottságokon belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás.

A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is.

A fegyelem néhány alapvető eleme váljon szokássá.

7. évfolyam

Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete.

Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe, éljen javaslat tételi és véleményezési jogával.

A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon.

A tanulóközösség tagjai ismerjék el a kiemelkedő egyéni teljesítményeket, értékeljék az önmagukhoz mért fejlődést.

8. évfolyam

Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése.

Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete.

Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek.

Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani.

Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére.

Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak.

Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása során (IKT használat, témahét, projektoktatás) a kooperatív együttműködésből adódóan olyan közösségi szellemet lehet kialakítani, amely egymás segítésén, támogatásán alapul, a gyerekek felelősséget éreznek egymás teljesítménye iránt, s a közösen megoldott feladat az egyéni sikerélmény forrása is lehet.

Játékos munkaformákkal fejlesszük az összetartozás érzését, önfegyelemre, fegyelemre, szabálykövetésre nevelünk. Drámajátékokat alkalmazunk a tanítási-tanulási folyamatban. A tanítási órák közösségi nevelést erősítő témaköreit körültekintően dolgozzuk fel.

Változatos formákat alkalmazunk a nevelőmunkában: szociometriai felmérés, beszélgetés, vita, szituációs játékok.

Az osztály- és iskolai közösség éves tevékenységét pontosan megtervezzük, megvalósítását értékeljük.

Erősítjük a baráti kapcsolatokat.

1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

A tanórán kívüli foglalkozások a közösségfejlesztés kötetlenebb tevékenységi formái, és a közösen

átélt kirándulások, túrák, szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés

kiváló területei.

Feladata:

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

21

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

Napközi otthon, tanulószoba

Az Nkt. előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamokon napközi otthon vagy tanulószoba működhet. A tanítási szünetekben a munkanapokon, összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az intézmény, a helyi önkormányzaton keresztül, 1-8. osztályig biztosítja a diákok teljes ellátását – étkeztetését (tízórai, ebéd, uzsonna). A tanulók foglalkoztatását 16 óráig, illetve felügyeletét 17 óráig látja el az intézmény. A napközi, tanulószoba által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi, tanulószoba, mint egyéb foglalkozási forma, szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, múzeumi és könyvtári foglalkozásokat, színházi előadásokat, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.

Hagyományőrző tevékenységek

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: nemzeti ünnepeink, október 6., kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás napjáról (június 4.), Mikulás, karácsony, tanévnyitó és tanévzáró, 8.oszt. ballagás. egészségnevelési hét rendezvényei Farsang, diákfórum, gyermeknap, lehetőség szerint papírgyűjtés, nyílt pedagógiai napok az iskolai foglalkozásokról (iskolanyitogató, pedagógiai napok-iskolanapok), témahetek (az éves munkatervben meghatározottak alapján: Pénz7; Digitális témahét), témanapot a Határtalanul program keretében az iskola 7. évfolyamának tanulói részvételével. Alkalomszerűen támogatja tanulmányi és művészeti kirándulások, igény esetén a nyári tábor szervezését.

A Tószegi Álalános Iskola székhelyen: magyar kultúra napja, költészet napja, ki mit tud,. Intézményünk évente kulturális és képzőművészeti gálát tart, illetve az olimpia hivatalos évéhez igazítva sportgálát szervez. szülői fórum, szülői szakkörök, testvériskolai programok szervezés. Endre Király tagintézményben: Anyák-napja (1-4. oszt.), magyar kultúra napja, költészet napja

Egyéb iskolai rendezvények

Nőnap, pedagógus nap, tantestületi kirándulás, fogadóórák, szülői értekezletek.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó műhelyek és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Ezek indításáról, a felmerülő igények figyelembe vételével, minden tanév elején az iskola

22

nevelőtestülete dönt.

Iskolai DSE (székhelyintézmény)

Az iskolai DSE tagja az iskola minden székhelyintézményének tanulója és dolgozója. A székhelyintézményben hozzájárul a tanórai testnevelési órákkal együtt a tanulók mindennapi testedzéséhez, valamint a tanulók felkészítéséhez a különféle iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre, támogatja a versenyeztetést.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról, a felmerülő igények és az iskola lehetőségeit figyelembe véve, minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A versenyeket a tanévenként elkészítendő versenynaptárban rögzítik, a tanulók a naptárban rögzített versenyeken vehetnek részt. Tanév közben újabb versenyt felvenni a versenynaptárba csak igazgatói jóváhagyással, a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének kikérésével lehet.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára (1 – 8. évfolyam valamennyi osztályának) évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, ha a felmerülő költségeket a szülők fizetik, illetve kötelező, ha a felmerülő költségeket iskolai, önkormányzati, pályázati vagy intézményi támogatás útján fizeti az iskola. (Kiemelt figyelemmel a Határtalanul! c. 7. évfolyam számára szervezendő határon túli kirándulásra.) A 7. évfolyam kapcsolódjon be egy általuk meghatározott határon túli magyarlakta terület megismerésébe, egy általuk tanult tantárgyhoz kapcsolódó, illetve kulturális tartalmú, esetenként a célországban élő magyar közösség számára haszonnal bíró program megvalósításába. A célkitűzés megvalósításához a Határtalanul! meghirdetett pályázat kapcsolódik, mely a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülését kívánja elősegíteni.

Kritériumai:

Előre megtervezett:

  • Látogatás helye (földrajzi tájegység, természetvédelmi terület – arborétum, állatkert),
  • Történelmi, művészeti emlékhely – emlékpark; múzeum,
  • Színházi előadáson, kulturális, sportrendezvényen való részvétel
  • Érdekes építészeti környezet
  • Település része
  • Skanzen
  • Technikatörténeti érdekesség
  • Külföld – meghívásos – idegen-nyelv gyakorlása

23

Szervezetten lebonyolított

  • Idegenvezető
  • Helyismerettel bíró ismerős kísérő
  • Felkészült szaktanár, osztályfőnök

A kirándulás célpontjának, a megfigyelendő területnek, helyszínnek a kiválasztása feleljen meg a tanulók életkorának, előismereteinek!

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár, önkéntes, ebben az esetben a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Diákjaink lehetőséget kapnak, hogy a Lázár Ervin Program keretében szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen részt vegyen színházi-, tánc-, és cirkuszi előadásokon, komolyzenei hangversenyeken, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatásán.

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színház, mozi, táncos rendezvény). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket, előzetes egyeztetés után, a szülőnek kell fizetni.

Iskolai könyvtár

Az intézmény iskolai könyvtárat működtet a székhelyen és a tagintézményben is, amelyeknek minden tanuló és dolgozó tagja. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Könyvtári foglalkozás szervezhető a községi, városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

Előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit (tornaterem, számítógép, tabletek) a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és erkölcstan

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak, az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül, hit- és erkölcstan órát szervezhetnek. A hit- és erkölcstan órán való részvétel önkéntes. Azok számára, akik nem kívánnak a hit- és erkölcstan órába bekapcsolódni, ugyanabban az időben, az iskola etika órákat tart. A hit- és erkölcstan órák szervezésénél a magasabb szintű jogszabály szerint jár el az intézmény (szervezés, hiányzás, értékelés).

24

Úszásóra/Úszásoktatás

A testnevelés helyi tanterve alapján felmenő rendszerben, kötelező úszásórát tart, melynek költsége a fenntartót terheli.

Iskolánk lehetőség szerint önkéntes úszásoktatást is szervezhet alsó tagozatos évfolyamokon. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, mivel a foglalkozásokra a belépők (testnevelési bérlet formájában), az utazás és az oktatók díjazásának költsége a szülőt terheli. Az önkéntes úszás oktatását tömbösítéssel valósíthatja meg az iskola. Egy csoport úszásprogramja 10 tanítási napot vesz igénybe. Ennek a projektnek a feladata a vízhez szoktatás és legalább egy úszásnem alapjainak megismertetése, a helyes mozgás elsajátítása. Az úszásoktatás ütemezését az éves munkatervben szükséges rögzíteni.

Módszerek, eljárások:

  • A csoportok szerinti oktatás, beosztás.
  • Egy tanulócsoport (10 fő) oktatása.
  • Kísérőtanár jelenléte.

Sikerkritériumok:

  • Minden úszásban részt vevő gyermek szívesen tartózkodik a vízben, biztonságban érzi magát.
  • Öröme telik az úszásban.
  • A tanulóknál elérjük, hogy az oktatás befejezése után is megtartja úszás iránti igényét.

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában a székhelyen és a tagintézményben külön-külön diákönkormányzatok működnek, melyeket a 3-8. osztályokban megválasztott (osztályokban 2-2 fő delegált) küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányít. A diákönkormányzatok diákvezetőit a tagok maguk közül választják meg. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti mindkét településen. Az intézményi diákönkormányzatok egymástól függetlenül működnek, a jogszabályban meghatározott kérdésekben véleményezési jogot gyakorolnak.

A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladata:

  • a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletben biztosított egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzatok saját hatáskörükben döntenek
  • olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,
  • a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

25

  • –        a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
  • olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
  • a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése,
  • a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
  • olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A Diákönkormányzat tevékenységei lehetnek:

  • Diákügyelet
  • Farsang
  • Nyári tábor szervezése
  • Gyermeknap szervezése
  • Diszkó
  • Rendezvények segítése: egészségnevelési hét, Mikulás délután, tanévnyitó, ballagás-tanévzáró, pályázatok hirdetése.
  • lehetőség szerint papírgyűjtés
  • Túrák, kirándulások, színházlátogatás szervezése

1.4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.

A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

Feladat:

  • Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel.
  • Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket.
  • A csoporton belüli kapcsolatok erősítése.
  • A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése.
  • A társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése.
  • Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatai általában:

A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az intézményvezető útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában,

26

amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (vezető, tanító, tanár) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében

A pedagógus hétévenként – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt.

Alkotó módon veszi ki részét:

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,

a közös vállalások teljesítéséből,

az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából,

a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, fejlesztéséből, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaválasztási feladatokból,

a gyermekvédelmi tevékenységből,

a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákönkormányzat kialakításából,

az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.

Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munka végzése, felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés.

Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.

A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.

Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart.

Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket – az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el.

A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként ellátja a nevelő – oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen:

  • felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,
  • értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét,
  • elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet,
  • részt vesz a nevelőtestület munkájában,
  • a hátrányos helyzetű tanulók és tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében,
  • az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében,
  • a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában,
  • a diákmozgalom segítségével kapcsolatos feladatok ellátásában
  • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésének elősegítésében
  • a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
  • az intézményi dokumentumok készítésében.

27

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben feladata:

a tanulók fejlődését kísérje figyelemmel és segítse elő,

a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,

nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa,

a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,

a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, tartsa nyilván a tehetséges tanulókat,

egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív

feladatait maradéktalanul teljesítse,

pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

megőrizze a hivatali titkot,

hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

a gyermek, tanuló érdekében működjön együtt munkatársaival és más intézményekkel,

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

28

1.5.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnök az a pedagógus, aki központi szerepével a legközvetlenebbül tapasztalja – a gyerekek és azok szülein keresztül – a társadalomban, mindennapokban érzékelt feszültséget, a problémákat. Mindez felhívja a figyelmet az iskolában folyó nevelés fontosságára, és az osztályfőnöki szerep nélkülözhetetlenségére.

Viszont ehhez a hagyományos osztályfőnöki szerepnek át kell értékelődnie. Az osztályfőnök a rábízott osztályközösségben legyen jelen patrónusként (nevelés-irányító). Lényeges kompetenciája, hogy törődjön a gyerekek lelki és testi egészségével.

Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség-vezetők javaslata alapján.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a tanmenet.

Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért.

Bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat. Maradéktalanul betartja az adatkezelés rá vonatkozó szabályait. Bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat.

A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőnek vagy helyettesének.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a szakmai feladatai és a hatásköre a következő:

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve.

Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Osztálya közösségének felelős vezetője. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett

nevelőkkel megbeszéli.

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az elektronikus tájékoztató felület útján

értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.

Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására és a tehetséges tanulók támogatására, koordinálja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását,. Az osztályfőnöki munka alatt évente legalább egyszer (év eleje) szociometriai felmérést végez az osztály közösségi szerkezetének megismerése céljából.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanári közösség elé terjeszti.

A félévi és évvégi osztályozó értekezlet előtt áttekinti a tanulók javasolt jegyeit, és abban az esetben, ha az adott jegy eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályozó értekezlet előtt felhívja a szaktanár figyelmét az eltérésre.

Szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat, az elektronikus tájékoztató felületen, szükség esetén írásban rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (elektronikus napló naprakész vezetése, az osztálynapló kitöltésének ellenőrzése félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, esetleges egyéni értékelő lapok vezetése, stb)

29

Beszámolót készít a félévi, illetve az év végi tantestületi értekezletre.

Mint osztályfőnök, saját hatáskörben a Házirendben felruházott jogainál fogva indokolt esetben, szülő kérésére, az igazgató előzetes engedélye után, 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére. A tanulókat saját hatáskörében is jutalmazza. Fegyelmező intézkedéseket hoz, fegyelmi vétség esetén eljárást kezdeményezhet.

Részt vesz a munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, kiemelt figyelmet fordít az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, szakmai munkájával segíti azok esetleges módosítását.

Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációs teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációs teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

A fentieken kívül elvégzi azokat az oktatáshoz – neveléshez kapcsolódó feladatokat, amelyekkel a munkaközösség vezetője, az igazgató vagy helyettese megbízza.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység, szakszolgáltatás

Intézményünkben, kiemelt figyelmet fordítunk a valamilyen szempontból különleges bánásmódot igénylő tanulókra, így

  • a sajátos nevelési igényű,
  • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,
  • a kiemelten tehetséges,
  • a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű,
  • a veszélyeztetett gyermekekre.

Kiemelt feladatunk ezen tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

Pedagógiai munkánk fő törekvései között kiemelt feladat a fenti tanulók személyiségükhöz igazodó oktatása, nevelése, harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődésük elősegítése, megelőzve ezzel a társadalmi leszakadást, illetőleg lehetőséget biztosítani valamely területen való kiemelkedésükre. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

E cél elérése érdekében:

a pedagógus, nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel differenciáltan, egyénileg foglalkozzon a tanítási órán és azon kívül is,

30

az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését,

ismerje fel a problémával küzdő tanulót, nyújtson több figyelmet, segítséget a tanulási kudarc csökkentése érdekében,

az iskola felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokkal, programokkal támogatja az egyéni képességek kibontakoztatását,

igyekszünk bővíteni a felzárkózást, az esélyegyenlőséget szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert,

minden gyermek számára igyekszünk biztosítani a képességeinek, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat,

a pedagógusok külső és belső továbbképzésével folyamatosan bővítjük a módszertani kultúrát, ami lehetővé teszi a tanulók egyéni sajátosságainak, igényeinek és lehetőségeinek figyelembe vételét a módszerek, szervezeti formák megválasztásában (pl. differenciált egyéni munka; páros, illetve csoportos kooperatív munkaformák; drámajáték; ismeretszerzés, önképzés lehetőségeinek megismertetése stb.),

a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az 1-8. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat lehet szervezni,

tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok a NKT 6. mellékletében meghatározott időkerete felett.

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetség, képesség kibontakoztatásához szükségesek: adottságok, helyes értékrend, megfelelő iskolarendszer, tehetséges és kellően felkészült pedagógusok, a megfelelő keretek iskolán belül, külső lehetőségek, támogatások, helyes pedagógiai szemlélet, alkalmas tanítási módszerek.

A kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozás célja felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta lehetőségekhez mérten maximális szintig fejleszteni. Célunk, hogy pedagógusaink rendelkezzenek a tehetség felismeréséhez és gondozásához szükséges pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében különös figyelmet kell fordítanunk a kedvezőtlen vagy hátrányos helyzetben lévő tehetséges tanulókra annak érdekében, hogy minél hamarabb hozzájussanak adottságaik, képességeik fejlesztési lehetőségeihez.

Feladataink:

  • a gyermek gondos megfigyelése alapján a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket
  • kimagasló képességre utaló esetekben pszichológiai vizsgálatok végzése (személyiség-képesség-, teljesítmény- és kreativitás feltárása tesztekkel) szükség esetén külső szakember segítségével.
  • a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében
  • az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül

31

A tehetséggondozás módszerei és szerkezeti formái

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatási munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

A tehetség, képesség kibontakoztatását a kötelező tanítási órákon és a nem kötelező tanítási órákon az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik:

A nevelők az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, összefoglalásnál – atanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

A szülők igénye és az iskola lehetőségének figyelembe vételével adott évfolyamokon csoportbontások megszervezése (átjárhatóság biztosítása). Ez a tanulók évfolyamszintű, szigorúan pedagógiai, szakmai szempontú, képesség szerinti bontását jelenti, és nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést egyetlen tanulóval szemben sem.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli, választható tehetséggondozó műhelyfoglalkozások segítik. Ezek beindításáról – a felmerülő igények és az iskolábankialakítható óratervek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

A tehetséggondozást elősegítő tanórán kívüli tevékenységek

Hagyományőrző tevékenységek:

A székhelyintézmény évente kulturális és képzőművészeti gálát tart, illetve az olimpia hivatalos évéhez igazítva sportgálát szervez.

Mindkét intézmény lehetővé teszi a tehetséges tanulók részvételét tanulmányi és sportversenyeken, vetélkedőkön, valamint bemutatókat, szakköröket, tanfolyamokat, művészeti oktatást szervez. (pl.: tánc, képzőművészet stb.).

  • Sportfoglalkozások (úszásoktatás megszervezése szülői hozzájárulással, modern táncok, labdarúgás, kosárlabda, szivacskézilabda, tornaverseny).
  • Egyéni és csoportos felkészítés tanulmányi versenyekre: EMMI által támogatott versenyek

országos versenyek

levelező és internetes versenyek felmenő rendszerű írásbeli versenyek

városi, területi, megyei egyéni vagy csapatversenyek

  • Egyéni és csoportos felkészítés városi, megyei és országos, vetélkedőkre (a gyerekek érdeklődési körének és a verseny jellegének megfelelően)
  • Tanulmányi és művészeti versenyek a versenynaptár szerint.
  • Egyéni és csoportos felkészítés a középiskolák speciális osztályaiba, középiskolai előkészítők.
  • Látogatások, programok szervezése (közművelődési, kulturális intézmények, laborgyakorlat, könyvtár).
  • Iskolai tantárgyi versenyek szervezése a gyerekek érdeklődési körének megfelelően a munkaközösségek éves munkatervében meghatározottak szerint.

32

A nem támogatott versenyeken való részvételhez a szülők írásbeli engedélye és anyagi hozzájárulása szükséges.

Intézményünkben a tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják:

Nem hagyományos tanulásszervezési módok

Tanítási órákon differenciált feladatok biztosítása. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag, követelményrendszer gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek a tehetséges tanulók.

A (kötelező és választható) tanórákon és azokon kívül az alábbi tanulás-tanításszervezési módokat alkalmazzuk, illetve tervezzük megvalósítani.

1.) Már meglévő, működő tanulásszervezési módok:

projektoktatás,

nívócsoportos oktatás, csoportbontás, emelt szintű oktatás, szakkörök,

fejlesztő, felzárkóztató és egyéni foglalkozások,

tanulmányi látogatások, kirándulások,

művészeti előadás, próbák, hétvégi túrák,

témanapok, témahetek a nevelőtestület által az éves munkatervben meghatározott témában (egészségnevelési hét, Madarak és Fák Napja, Tisza élővilágának napja projektnap, Témahetek: Digitális témahét, Pénz7 témahét, Fenntarthatósági témahét a munkaközösségi munkatervekben megtervezett beosztás szerint, sportnapok),

integrált nevelés, oktatás,

képesség kibontakoztató képzés, a hátrányos helyzetűek fejlesztése, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

művészeti tevékenységek (zene-, táncoktatás)

kézműves foglalkozások,

tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások, tanulói pályázatok

felvételi előkészítők, továbbtanulás megalapozása kulturális rendezvények,

sport-és tanulmányi versenyek, vers- és prózamondó verseny, iskolai könyvtári foglalkozások.

2.) Tervezett tanulásszervezési módok:

projektoktatás kiterjesztése,

kooperatív eljárások, tanulás kiterjesztése,

kiállítások készítése,

témanapok, témahetek kiterjesztése.

33

1.6.2 Integrált nevelés-oktatás szervezése, szakszolgáltatás

Célok

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

  1. a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság, sajátos nevelési igény által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, egyenetlenségeit;
  • az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, egyenetlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé.

Legfőbb célunk, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél.

Ezen irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését, továbbá, hogy az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé. Emellett kiemelt cél, hogy a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

A 20/2012. EMMI rendelet 139. § (1), (2) bekezdése alapján

  • A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez, valamint a fejlesztő pedagógus közreműködésével a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább két alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.
  • A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásait, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztését végző intézmény a gyermek, tanuló fejlesztő pedagógiai ellátását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon vagy helyben szokásos módon dokumentálja.

Az integrált nevelés-oktatás pedagógiai alapelvei:

Az SNI tanulók oktatása során a Nemzeti Alaptanterven túl, a kerettantervben meghatározott speciális irányelveket is figyelembe kell venni.

A nevelési-oktatási folyamatot az SNI, BTMN tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:

  • A feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van.
  • Szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal, részképességzavarral összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni.

34

  • ·         Az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassa a tanulókat.
  • A tananyagot az egyéni sajátosságokat figyelembe véve mennyiségi és minőségi differenciálással, többoldalú megközelítéssel kell átadni.
  • A tanuló értékelése az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.

Ezen túl érvényesíteni kell az alábbi elveket.

Prevenció elve:

Fontos tartjuk, hogy felismerjük, kik azok a gyerekek, akiknek egyéni fejlesztésre van szükségük. A részképesség-zavarok korai felismerése azért fontos, mert terápia hiányában megakadályozza az olvasás-írás elsajátítását. Ezért mindkét intézményben a helyileg szokásos módon és mérőeszközökkel mérjük fel a gyerekek képességeit. Azokat a tanulókat, akiknek a prevenció nem elégséges, szakértői vizsgálatra küldjük.

A tanulási, és/vagy beilleszkedési nehézségek kezelésére – enyhébb esetben – az iskolában is lehetőség van. Az iskola fejlesztőpedagógusa fejlesztheti a gyermek különböző képességeit. Szükség esetén a megfelelő szakellátást nyújtó intézmény vagy a szakszolgálat felkeresését javasoljuk a szülőknek, a segítségnyújtást összehangoljuk.

A rehabilitáció elve:

A fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. A foglakozások során olyan alapkészségeket fejleszt, amelyek a gyerek iskolai teljesítményéhez szükséges képességek, készségek kialakulását szolgálják, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az iskolai tanulás. A fejlesztő munka egyik fő célja, hogy a tanulók meglévő hátrányai ne szélesedjenek, hanem az évek előrehaladtával a lemaradásuk minél kisebb legyen, és

közelítsen                       az                        adott                       évfolyam                       követelményeihez.

Az integráció elve:

Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. A tanuló teljes időtartamban az osztálytársaival együtt tanul, így nagyobb esélye van a sikeres szocializációra.

A rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai

A pedagógiai rehabilitáció

A gyógypedagógus által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.

Célok, feladatok:

A fejlesztés céljait a komplex vizsgálatra épülő diagnózis, a fejleszthetőségre vonatkozó javaslat határozza meg. A hiányok pótlása érdekében szükséges az ép funkciók bevonása, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

A fejlesztés elősegíti a tanuló iskolai teljesítményéhez szükséges képességek, készségek kialakulását, fejlődését a minél zökkenőmentesebb iskolai tanulás érdekében.

A fejlesztés feladata, hogy képessé tegye a tanulót a közösségbe való beilleszkedésre, az

35

önmagához mért fejlődésre, a többi tanulóval való együtt tanulásra.

A rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

A rehabilitációs tevékenység igazodik a fogyatékosság típusához, a tanuló életkorához, pszichés és egészségi állapotához, valamint kognitív funkcióihoz. A fejlesztés során a fogyatékosság típusától függően, a gyermek meglévő ismereteire, jól működő funkcióira támaszkodva folyik az érzékelés, észlelés, az értelmi képességek fejlesztése, melynek során képessé kell tenni a tanulót az önálló életvitelre.

A gyógypedagógiai tanár feladatai

A rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztést kizárólag szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár végzi egyéni fejlesztési terv alapján.

Az együtt haladás eredményes megvalósítását biztosító tényezők

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének sikere érdekében szükséges:

Az iskola pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógusok pedagógiai, pszichológiai képességeinek (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciáinak folyamatos fejlesztése.

A tananyag feldolgozásnál figyelembe kell venni a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait.

Szükség esetén egyéni tervet kell készíteni, amely alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat kell

alkalmazni.

A   tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – meg kell változtatni az eljárásokat, az adott szükséglethez igazodó módszereket kell alkalmazni.

Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat kell keresni.

Alkalmazkodni kell az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.

Együtt kell működni különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait be kell építeni a pedagógiai folyamatokba.

1.6.3. Pedagógiai szakszolgáltatás

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók számára a Megyei Szakszolgálat és annak Városi Tagintézménye nyújt szakértői bizottsági tevékenységet. A székhelyintézményben az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény által működtetett utazó gyógypedagógiai hálózat, az Endre Király tagintézményben főállású gyógypedagógus segítségével helyben tudjuk biztosítani a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai ellátását.

Az intézményben helyben végzett szakszolgálati feladatok:

Gyógytestnevelés,

SNI tanulók fejlesztése,

BTMN gondozása,

Iskolai szociális segítő által biztosított mentálhigiénés tanácsadás.

Iskolánkban az integrált nevelés keretén belül részt vesz a gyógypedagógiai nevelés-oktatás

36

programjában minden sajátos nevelési igényű gyermek (részképesség-zavarral, aktivitás-, figyelem- vagy tanulási zavarral küzdő, enyhe fokban sérült, valamint testi, beszéd-, mozgásfogyatékos).

A székhelyintézményben az integrált nevelésben fontos szerepet töltenek be az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménytől kiközvetített szakemberek (logopédus, gyógypedagógus,), a tagintézményben a főállású gyógypedagógus. Munkájuk nagy segítség az osztálytanítók, tanárok mindennapi munkájában. Szakképzett gyógytestnevelő is bekapcsolódik a mozgásfejlesztésbe.

E munkában rendkívül fontos a tankönyvek, munkaeszközök, szemléltető eszközök helyes megválasztása. Továbbá a tevékenységeken, tapasztalás útján történő tanulás, az érzékelésre, észlelésre támaszkodva. Elengedhetetlen mindehhez a pedagógus odaforduló figyelme, megértő hozzáállása, szeretete.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó, az iskolánk által megjelölt kerettanterv ajánlása, a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők.

A helyi tantervben kiemelten kezeljük az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden tantárgy keretében megjelennek.

A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.

Az idegen nyelv tanításánál a fogyatékosság típusához igazodó módszerek kerülnek előtérbe.

A művészetek (rajz, ének) műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

Testnevelés és sport. Ez a műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmuskoordináció követelményeinek megvalósítását.

Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, differenciálás alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.

1.6.3.1. SNI tanulók fejlesztése, gondozása

Az iskola az alábbiakat biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekeknek:

  • A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tananyagmegközelítés, a számonkérés, az értékelés változatos módszereit, formáit.
  • A tanulót az intézményvezető a szakértői vélemény alapján felmentheti egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az osztályzattal történő értékelés és minősítés alól. A tanulónak a mentesített tantárgyak óráin is részt kell vennie, szintjének, képességeinek megfelelően mennyiségileg és minőségileg differenciált foglalkoztatásban részesülve.
  • Gyógytestnevelési órákat biztosítunk az eltérő testi fejlődésű tanulóknak.

Módszerek:

  • A számonkérés típusa: szóban, írásban.
  • Speciális megsegítésüket, egyéni fejlesztésüket tanórán kívül szakember végzi egyéni fejlesztési terv alapján. Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján készül.
  • A fejlesztő foglalkozásokat a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően szervezzük meg és dokumentáljuk.
  • Az SNI státuszt a KRÉTA rendszerben és a tanügyi dokumentumokban is rögzítjük.

37

  • –  A sajátos nevelési igény típusa szerint gyógypedagógus, logopédus, pszichopedagógus, bevonása szükséges a fejlesztő tevékenységbe.

Fontos, hogy az osztály tanulói elfogadják tanulótársuk másságát, jó szintű toleranciával rendelkezzenek. Fel kell ismerni, hogy az érintett tanulónak melyek a jól fejlett, jól működő képességei, és ezeknek teret kell adni, hogy sikerei előrevigyék személyiségét. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó fejlesztő programot a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei” dokumentum tartalmazza. A fejlesztések részletes leírása az egyéni fejlesztési tervekben találhatók.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

  • az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
  • a kudarctűrő képesség növelése,
  • az önállóságra, a társadalmi beilleszkedésre nevelés

1.6.3.2. Logopédiai nevelés

Az intézményben a logopédus, gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű gyerekek körében vizsgálatokat végez, szervez, foglalkozik a beszédhibák, a nyelvi-kommunikációs zavarok javításával, és a dislexia, diszgráfia, diszkalkulia terápiájával.

1.6.3.3. Gyógytestnevelés

Feladata: a testnevelés és a sport eszközeivel a biztosítsa a mozgásszervi és belgyógyászati

panaszokkal bíró tanulók fejlődését egészségük helyreállítását. Célja: intézményesített keretek

között, államilag szervezett, lehető legmagasabb szintűrehabilitáció. Speciális cél: normál testnevelési foglalkozásba visszavezetni a gyerekeket. Távlati cél: azoknak a mozgásformáknak a megtanítása, mely a tanulók egészségének a helyreállítása szempontjából hasznos.

1.6.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok

E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben.

Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség lehetséges háttere:

Pszichés zavarok (idegesség, szorongás, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, hiperaktivitás, önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint

38

projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, gyenge a kudarctűrő képessége

Tanulási nehézségek (olvasás, írás- helyesírás, számolási nehézség, figyelem, kommunikáció, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória), a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,

Rossz vagy hiányos szocializáció (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.). Passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, motiválatlanság, az együttműködési készség, a természetes kíváncsiság hiánya, durva érintkezési mód, feltűnni vágyás jellemzi.

Ugyanakkor nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség.

Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:

Szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal.

Fontos:

a helyzetfelismerés és helyzetértékelés,

a magatartási vagy tanulási nehézség feltárása,

a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása,

a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, lehetőség szerint a képességek szerinti csoportbontás.

Együtt kell működni:

a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek,

az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek és a szociális segítőnek.

Törekedni kell arra, hogy

a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,

olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,

felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,

minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.

A pedagógiai szakszolgálatok ajánlásainak megfelelően törvényben nyújtott lehetőség szerint egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, melynek célja a képességfejlesztés, a témazáró dolgozatokra, osztályozó vagy felvételi vizsgára való felkészítés.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek:

az egyéni képességekhez igazodó mennyiségileg vagy minőségileg differenciált tanórai tanulás megszervezése,

az egyéni foglalkozások,

a felzárkóztató foglalkozások,

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

továbbtanulás irányítása, segítése,

39

a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek.

Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

Az antiszociális magatartást tanúsító tanulót:

fegyelmező intézkedésekkel próbáljuk jó útra téríteni,

ha  szükséges, igénybe veszünk külső segítséget (pedagógiai szakszolgálat, orvos, pszichológus, gyermekvédelmi szakember, gyámhatóság, rendőrség),

végső esetben az iskolai tanulóközösség védelmét helyezzük előtérbe, és keressük az intézményváltoztatás lehetőségét.

Mindezen munkában az iskola elsőszámú partnerének a szülői házat tekinti, a szülőkkel együttműködve keresi a megoldást. Elvárja a szülőktől a folyamatos kapcsolattartásban való közreműködést, a problémák megoldásában való aktív részvételt. Ennek megvalósulásáért az iskola minden törvényes eszközt igénybe vesz, igyekszik a diákjogokat tiszteletben tartva, az iskolai munkarend és házirend következetes betartása mellett tanulóit demokratikus légkörben nevelni.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség okainak feltárását segítő eszközök:

  • a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye
  • a tanév eleji mérések eredményei

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók képességfejlesztése:

-A tanulása tanítása.

-Az általános műveltség megalapozása az életkor és az osztályfok figyelembevételével.

-Differenciált óravezetés és házi feladatok minden pedagógus részéről.

-Gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés, sikerélmény biztosítása.

-A továbbtanulás irányítása, segítése.

-Fejlesztő szoba biztosítása fejlesztő eszközökkel felszerelve.

-Szakemberek alkalmazása (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus)

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai

A BTMN státusz rögzítése a KRÉTA rendszerben és a tanügyi dokumentumokban.

A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.

Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.

A   tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

A probléma megoldásához szoros kapcsolatot tartunk az óvodával,

pedagógiai szakszolgálattal,

tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal,

egészségügyi szakemberekkel: gyermekorvos, pszichológus, logopédus,

40

gyermekjóléti szolgálattal,

rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, illetve bizalmuk elnyerése.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Fejlesztő foglalkozások a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. Az egyes részképességek fejlesztésének időtartamát a tanuló egyéni szintje és fejlesztési üteme határozza meg. A fejlesztési munka hatékonyságát segítik az osztályfőnökkel, szaktanárokkal történő megbeszélések.

Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására.

Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát.

Megismerjük a gyermek családi hátterét, szociális körülményeit. A családtagok szokásait, életrendjét.

A probléma megoldásába bevonjuk a gyermek szüleit.

Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak.

Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.).

Bizalmon alapuló tanár-diák viszony.

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása.

A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók.

Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.

A baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárscsoport bevonása).

Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás.

Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával).

A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések).

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik.

Rendszeres kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal.

1.6.5. Hátrányos és halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulók

A székhelyintézményben kisebb, a tagintézményben nagyobb a valamilyen szempontból hátránnyal küzdő családokban élő gyermekek aránya. A korábbi évekhez viszonyítva a jogszabályban meghatározott feltételek változása miatt a HH, HHH tanulók száma jelentősen csökkent intézményeinkben, a tényleges körülmények azonban nem változtak.

A hátrányos helyzet, súlyosabb esetben a veszélyeztetettség negatívan hathat a diákok

  • személyiségfejlődésére (önismeret, szorongás, magatartászavar, agresszió stb.)
  • tanulási előmenetelére,
  • továbbtanulási szintjére,

41

  • ·  társas kapcsolataira (beilleszkedési nehézség, kommunikációs problémák társakkal, felnőttekkel stb.),
  • értékrendjére,
  • családi kapcsolataira.

Fentiek mellett jelentősen növeli a (középiskolai) lemorzsolódás lehetőségét.

Fontos feladatunk tanulóink valós körülményeinek ismerete, a feltárt hátrányos helyzet kompenzálásának segítése az intézményi lehetőségek keretein belül:

  • rendszeres gyermek- és ifjúságvédelmi munka
  • esetkezelés szakemberek bevonásával
  • kiemelten figyelemmel kísérni a gyermek tanulmányi munkáját
  • szükséges esetben tanulást segítő támogatás nyújtása a tanulási kudarcok csökkentése érdekében (egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások; szülő figyelmét felhívni a napközis vagy tanulószobai ellátás előnyeire, tanulópárok szervezése, differenciált tanórai foglalkoztatás stb.)
  • készségek, képességek fejlesztése
  • bizalmon alapuló, személyesebb tanár-diák kapcsolat kialakítása (kiemelten rendszeres négyszemközti beszélgetés az osztályfőnökkel)
  • az osztály-, illetve az iskolai közösségbe való beilleszkedés megsegítése
  • egyéni mentálhigiénés tanácsadás (szülő figyemét felhívni a lehetőség igénybevételére)
  • pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése (pl. Arany János program)
  • folyamatos együttműködés a szülőkkel

1.6.6. Iskolai szociális segítő által biztosított mentálhigiénés tanácsadás

Az iskolai szociális segítő a pedagógusok, szülők kérésére szociális szolgáltatásokat nyújt az intézményben. Tevékenységének fókuszában az iskoláskorú tanuló fejlődése, jólléte áll, Munkája során egyénekkel, családokkal, csoportokkal és közösségekkel egyaránt foglalkozik.

A szolgáltatás szakmai tartalma, a szociális segítő szakmai feladatai:

Munkájával közvetett és közvetlen módon segíti a gyermekek személyiségfejlődését, Az iskolai szociális segítő tevékenység elsősorban preventív jellegű segítő tevékenység. Támogatja a tanulók képességeinek optimális kibontakozását, szociális kapcsolataik javítását.

Az iskolai szociális segítő munkájának alapvető célja a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése. Ennek érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának támogatása a veszélyeztetettség tüneteinek korai felismerésével, az észlelő- és jelzőrendszer megfelelő működésének elősegítésével.

A szociális segítő szakmai feladatainak főbb területei

A szociális segítő egyéni és közösségi tevékenységek keretében segítséget nyújt a diákok, a családok, az intézményi közösségi élet terápiát nem igénylő problémáinak kezelésében, feltárja és aktivizálja a tanuló környezetének támogató erőforrásait, közreműködik a gyermek- és ifjúsági feladatok ellátásában. A szociális segítő szakmai munkáját támogató munkaformák közé tartoznak az esetmegbeszélések, a szupervízió és az intézményen belüli belső képzések is. Tevékenysége a

42

gyermek-szülő-pedagógus hármasával való szoros együttműködésben valósul meg.

  • A tanulókkal végzett tevékenységek

A szociális segítő a szülő előzetes jelentkezése alapján személyes konzultációt tart mind a szülőnek, mind a gyermeknek. Szülői engedély mindenfajta szolgáltatáshoz előzetesen szükséges. A szülő joga és lehetősége, hogy bármely – a gyermekét érintő – beavatkozás előtt tisztában legyen annak okával, fontosságával, következményeivel. Ezen túl a szülő engedélye az együttműködés alapja is.

Egyéni foglalkozás iránti igényt a szülő vagy a tanuló is jelezhet. A beszélgetés során elsősorban tisztázni kell a megkeresés okát, azonosítani kell a problémát, és a szociális segítővel kapcsolatos elvárást. A foglalkozás nem terápia, célja az egészséges tanuló életvezetésben való segítésében fogalmazható meg. Amennyiben a tanuló ellátására nem elégséges az iskolai konzultáció, a szociális segítő javaslatot tesz a megfelelő szakellátást nyújtó intézmény felkeresésére. Amennyiben a tanuló keresi fel a szociális segítőt, jelezni szükséges, hogy szülői beleegyezés nélkül a tanulóval semmilyen foglalkozás nem tartható.

Osztályfoglalkozások egyszeri, illetve több alkalomra szervezhetők. A szociális segítő az osztályfőnöki, illetve az etika éves tematika feladataihoz tud a maga eszközeivel kapcsolódni. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a felületet a pedagógussal való szoros együttműködés kialakítására. A szakmák tudásanyagának összerendezése, a kettős óravezetés mindkét szakembernek sok információt nyújthat. A tanulók viselkedése egy szokatlan helyzetben, ennek kezelése, a foglalkozások tartalmának kétirányú elemzése segíti a szakembereket a tanulók jobb megismerésében, eredményességük fokozásában.

Az osztályfoglalkozások összeállítását szociális segítő és a pedagógus együtt végzi. A foglalkozásokat megelőző konzultáció során a tematika, és az óravezetés munkamegosztásának kialakítása, utána pedig az események elemzése történik. Ez igen sok energia befektetést kíván, de a két szakember együttműködése e nélkül nem lehet eredményes.

  • tanórán és tanórán kívüli megfigyelés:

Amennyiben a pedagógus(ok) jelzése alapján a tanuló problémái ezt indokolják, a szociális segítő az SZMSZ-ben meghatározottak szerint az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel és a szülővel egyeztetve a tanítási órán is megfigyelheti a gyermeket.

Nagyon sok tanuló az órán „viselkedik”, nem mutatja azokat a problémákat, amelyeket tanórán kívül külső megfigyelő jelenlétének hiányában viszont igen. Ezért a szociális segítő a szünetekben, étkezéskor, kirándulás, szabad program stb. idején is megfigyelheti a tanulót, regisztrálhatja viselkedési problémáját, a tapasztalatokat megbeszéli a pedagógussal, kapcsolatot vehet fel a tanulóval és a szülővel.

  • pedagógusokkal végzett tevékenységek:

A pedagógusokkal a különböző egyéni, vagy csoportos konzultációkon, értekezleteken dolgozhat együtt.

  • egyéni konzultáció
    • csoportos konzultáció
    • értekezleteken, rendezvényeken való részvétel
  • szülőkkel végzett tevékenységek:

A szülő egyéni tanácsadásért felkeresheti a szociális segítőt, amikor egy adott probléma kezelését szükséges közösen átgondolni, megbeszélni. A szülő együttműködése nélkül igen nehéz érdemben

43

a gyermek segítségére lenni, ezért a jó kapcsolat kiépítése az ellátás hatékonyságának szempontjából igen fontos.

Az iskolai fogadóórákon felmerülő jelzések után célszerű a szociális segítőnek jelezni az esetleges problémákat, amennyiben azok megoldásában segíthet. Sokszor a pedagógus irányítja a szülőt a szociális segítőhöz vagy ő maga jelzi a problémákat.

A szülői értekezlet kiváló alkalom egy-egy osztály szüleivel való megismerkedésre. A különböző mentálhigiénés foglalkozás tapasztalatait szülői értekezlet keretében lehet ismertetni. Tematikus csoportfoglalkozások is szervezhetők szülők részére.

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Diákok önszerveződését az Nkt. 48. §-ának értelmében a nevelőtestület segíti. A tanulók, diákkörök, osztályok a tanulók érdekeinek képviseletére DÖK-öt hozhatnak létre. A DÖK munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a DÖK javaslatára az intézményvezető bíz meg.

A Tószegi Általános Iskola Tószeg székhelyen és a Tószegi Általános Iskola Endre Király Tagintézményében külön DÖK alakul, ha a tanulók mindkét intézményben létrehozzák. Ebben az esetben külön DÖK támogató pedagógust bíz meg az intézmény településenként.

A 20/2012. EMMI rendelet 120. § (2) bekezdése alapján a DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai tájékoztatási rendszer működtetéséről.

A DÖK SZMSZ-ét a önmaga fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek 30 napon belül nyilatkoznia kell [20/2012. EMMI 120. § (3)]. Az iskolaigazgató felel a DÖK-kel való megfelelő együttműködésért [Nkt. 69. § (2) h)].

Az intézmény gondoskodik a DÖK működési feltételeiről [Nkt. 84. § (2)].

Az iskola SZMSZ-e tartalmazza a DÖK, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a DÖK működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) [20/2012. EMMI 4. § (2) c)].

A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését [20/2012. EMMI 120. § (7)].

A diákgyűlés összehívását az iskolai DÖK vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. [20/2012. EMMI 120. § (8)-(9)].

A DÖK véleményezési joga

44

A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben [20/2012. EMMI 120. § (4)]. A DÖK véleményét a következő ügyekben kötelező kikérni:

  • Az iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása előtt [Nkt. 25. § (4)]
  • Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál [Nkt. 43. § (1)].
  • A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt [Nkt. 48. § (4) b)].
  • Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor [Nkt. 48. § (4) c)].
  • A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt [Nkt. 83.§ (3)-(4)]
  • Az iskolai munkaterv elkészítéséhez [20/2012. EMMI 3. § (1)].
  • Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, A tájékoztatót a DÖK véleményezi [20/2012. EMMI 15. § (1)].
  • Az első tanítási óra 7:15 és 8 óra közötti kezdésénél [20/2012. EMMI 16. § (1)].
  • A pedagógiai program elhelyezése, arról a szülők, tanulók részére történő tájékoztatás, az SZMSZ, házirend és pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a házirend egy példányának átadása, annak érdemi változása esetén a szülő, a tanuló tájékoztatása, a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről történő tájékoztatás SZMSZ-ben történő szabályozásánál a DÖK-öt véleményezési jog illeti meg [20/2012. EMMI 82. § (1)].
  • A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál.
  • A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.
  • Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott további ügyekben [20/2012. EMMI 120. § (5)].
  • A térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások esetében az iskolaszék, annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és az iskolai DÖK véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a program megvalósításánál nem lehet túllépni [229/2012. Kr. 34. § (1)]. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, a DÖK képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a DÖK részére [20/2012. EMMI 120. §

(6)]. 7.8.3.

DÖK egyéb jogai

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a DÖK kezdeményezésére [20/2012. EMMI 117. § (2) c)]. Intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti az iskolai DÖK képviselője. A DÖK képviselőket küldhet az iskolaszékbe. [Nkt. 73. § (2)]. Az iskolának lehetővé kell tenni a DÖK-képviselő részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában [20/2012. EMMI 169. § (9)], ha erre igény mutatkozik.

DÖK kötelezettségei

45

Az Nkt. 48. § (3) alapján a DÖK alapvető kötelezettsége a tanulók érdekeinek képviselete. Az Nkt.

  • § (6) bekezdés g) pontja értelmében a tanuló joga különösen, hogy kérdést intézzen a DÖK-höz, és arra legkésőbb 15 napon belül választ kapjon. A tanuló joga továbbá, hogy a DÖK-höz fordulhasson érdekképviseletért [Nkt. 46. § (6) p) pont]. A 20/2012. EMMI rendelet 117. § (1) bekezdése szerint a nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a DÖK-re. A diákönkormányzat felhívhatja a figyelmet fegyelmi eljárás megindításakor az egyeztető eljárás lehetőségére, fegyelmező intézkedések kiszabása előtt pedig az oktatásügyi közvetítés (mediáció), esetmegbeszélés lehetőségére, illetve egyéb illetékes szakemberek bevonására.

Érdekegyeztetés

A DÖK egyik legfontosabb szerepe a diákság érdekeinek tolmácsolása. Ezt nemcsak az iskolán belül teheti meg, hanem az oktatási ágazat irányításában résztvevő fentebb felsorolt intézmények felé is közvetítheti a tanulók véleményét. Az állam lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az Országos Diákparlament keretein belül foglalkozzanak ügyeikkel. Az Országos Diákparlament hozta létre az Országos Diák Tanácsot. A DÖK képviseltetheti magát a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalnál. A DÖK képviselőket küldhet a Tankerületi Tanácsba is, amennyiben a Tankerület által fenntartott iskolában működnek.

A diákönkormányzat feladata

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviselete, a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek megvalósítása. A diákönkormányzatot az 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből kialakított önkormányzat irányítja.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat a magasabb szintű jogszabályok figyelembe vételével egyetértési, véleményezési, javaslattételi joggal rendelkezik, melyet az összekötő tanáron keresztül gyakorol.

A Diákönkormányzat tevékenységei: diákügyelet, farsang, nyári tábor szervezése, gyermeknap szervezése, diszkó, rendezvények segítése: egészségnevelési hét, mikulás délután, tanévnyitó, ballagás-tanévzáró, pályázatok hirdetése, lehetőség szerint papírgyűjtés, színházlátogatás, túrák, kirándulások szervezése.

46

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Együttműködés formái a tanulók részéről:

A tanuló kötelességeinek, a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése.

A tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival.

A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához.

Őszinte, tisztelettudó véleménynyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben.

Kötelező részvétel a választott foglalkozásokon.

A tanuló egyéni (akár magánjellegű) problémáit jelezze tanára felé, kérjen segítséget.

Együttműködés formái a szülők részéről:

Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken.

Aktív részvétel a Szülői Közösség és az Intézményi Tanács munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban.

Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben.

Együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban.

Érdeklődő, segítő hozzáállás. A tanuló felszerelésének biztosítása.

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

A szülők és az iskola kapcsolata

Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az intézmény vezetője és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze.

Az együttműködés formái az iskola részéről:

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban.

A tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása, családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése.

A szülők folyamatos tájékoztatása az elektronikus napló pontos, naprakész vezetésével. Folyamatos tájékoztatás az intézmény helyzetéről, céljairól, feladatairól, terveiről, az elért

eredményekről.

47

Előadások, tájékoztatók, bemutatók szervezése pedagógiai, egészségnevelési, illetve a szülők által igényelt témákban, szabadidős programok megrendezése (pl. nyílt napok, drogprevenciós előadások, egészségügyi mérések, szakkörök szülőknek).

A szülői szervezet jogszabályokban meghatározott véleményezési jogának biztosítása.

A kapcsolattartás színterei:

Előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek.

Fogadóórák.

Szükség esetén családlátogatás.

Pályaválasztási tanácsadás.

Nyílt nap(ok) szervezése.

Értekezletek, iskolagyűlések.

Előadások szervezése (pedagógiai szakszolgálati szakember, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség, stb. meghívásával).

Prevenciós napok szervezése.

Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai

Szülői értekezlet

Feladata:

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató, elektronikus napló

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

48

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A szülői ház és az iskola együttműködésének fejlesztési lehetőségei:

Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.

A meglévő hagyományok bővítése.

Rendkívüli szülői értekezletek.

Osztálykirándulásokon való aktív részvétel.

Sportvetélkedők szülők, tanulók és pedagógusok részvételével A szülők tájékoztatásának további javítása.

Szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába (pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése).

1.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel

Az oktatásban és a nevelésben, fenntartásban, működtetésben együttműködő intézmények:

Klebelsberg Központ

Szolnoki Tankerületi Központ

Az intézményekkel a kapcsolattartás közvetlen és kölcsönös. Az általuk kibocsátott rendeletek, irányelvek, útmutatók, tájékoztatók alapján végezzük oktató-nevelő munkánkat. Az intézményvezetés tájékoztatja a pedagógus közösséget a tankerületi központ által szervezett továbbképzésekről, ösztönzi az azokon való részvételt.

Kapcsolat az intézményi munkához kapcsolódó szervezetekkel, hivatalokkal:

Községi Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

Óvoda

Művelődési Ház, Községi Közkönyvtár

Humán Szolgáltató központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi intézmények és szervek Egyházak

Rendőrség

Szakszolgálatok, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Tanulók, szülők

Pedagógusok, technikai dolgozók

Civil szervezetek

Kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal:

Gyermekétkeztetés biztosítása.

Együttműködés rendezvények közös lebonyolításában.

Folyamatos kapcsolattartás a felújítási munkákról, tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, működéséről.

Egyeztetés az iskolabusz menetrendjéről, a tagintézmény tanulóinak utaztatásáról.

Kapcsolat az Intézményi Tanáccsal:

Írásos dokumentumok továbbítása, tájékoztatás az iskola működéséről, pedagógiai eredményeiről, feladatairól a félévi és tanév végi értékelő értekezleteken.

49

Kapcsolat az óvodákkal:

Pedagógusok kölcsönös látogatása az óvoda nagycsoportjában, ill. az első osztályban.

A zökkenőmentes iskolakezdés elősegítése érdekében a helyi sajátosságok, szokások figyelembe vételével korrekt kapcsolat fenntartása az intézmények között.

Az           iskolaválasztás segítése (tanítónők megismerése, nyílt napok, Iskolanyitogató rendezvény, iskolaelőkészítő foglalkozások igény szerint).

Fentieken kívül az Endre Király Tagintézményben:

Az intézmények programjainak kölcsönös látogatása a gyerekekkel, tanulókkal.

Visszajelzés a beiskolázás tapasztalatairól.

Kapcsolat a közművelődési intézménnyel:

Gyermekműsoron való részvétel (színház, író -olvasó találkozó).

Rendhagyó irodalmi, zenei, vizuális foglalkozások (vetélkedő, hangverseny, kiállítás).

Kapcsolat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal:

Szükség esetén esetjelzés

Adományokra szorulók jelzése

Kapcsolat az egészségügyi szervekkel (gyermekorvos, fogorvos, védőnő):

A gyermekek egészségügyi szűrése.

Tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat.

Évente fogászati szűrés.

Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése.

A védőnő rendszeres tisztasági vizsgálatokat végez.

Kapcsolat az egyházak képviselőivel:

Az iskola vezetése és tantestülete segíti a törvényben biztosított hit- és erkölcstan oktatást az intézményben.

Kapcsolat a Szakszolgálatokkal, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel: Értesítés kérése a vizsgálat időpontjáról (a vizsgálaton való részvétel segítése). Közvetlen utalás, soron kívüli vizsgálat kérése.

Pályaorientációs foglalkozások tartása az intézményben.

Pályaorientációs vizsgálatok lehetőségének népszerűsítése az intézményben.

Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében gyógypedagógiai segítség kérése.

Többségi pedagógusok segítése a fejlesztési terv kidolgozásában.

Konzultációs lehetőség biztosítása a pedagógusoknak és a szülőknek az SNI tanulók fejlesztéséről, tanórai foglalkoztatásáról, módszertani tudás bővítéséről.

Kapcsolat a tanulókkal és a szülőkkel:

Kapcsolat az intézményvezetés és a tanulóközösség között.

Kapcsolat a szülőkkel és a Szülői Közösséggel.

Az iskola segítséget nyújt a szülőknek gyermekük helyes nevelésében, a szülő pedig segíti és támogatja az iskolai nevelőmunkát.

Kapcsolat a pedagógusokkal és a technikai dolgozókkal:

Az intézményvezetés és a tantestület között: tantestületi -, nevelési- és munkaértekezletek.

50

Az intézményvezetés és munkaközösségek között: munkaközösség-vezetői megbeszélések, értekezletek.

Az intézményvezetés és az ügyviteli, valamint a technikai dolgozók között: megbeszélés, egyeztetés.

Kapcsolattartás az érdekképviselettel (megbeszélés, egyeztetés).

A Tószegi Általános Iskola székhelyintézmény további külső kapcsolatai együttműködési megállapodások alapján:

Magyar Kosárlabda Szövegség

Magyar Labdarúgó Szövetség – Bozsik-program Szolnoki Sportiskola és Sportcentrum KHT Magyar Kézilabda Szövetség

Wing Tsun Kung-Fu szolnoki szakosztálya

Tószeg Községi Sportegyesület

Az Endre Király tagintézmény további külső kapcsolatai együttműködési megállapodások alapján:

”Tornateremért” Alapítvány

Lieto Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Magyar Judo Szövetség

Az esetleges online oktatáskor a kapcsolattartás kibővül az Office365/Teams-szel.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A vizsgaszabályzat célja

Felzárkóztatási feladatok kijelölése, meghatározása, továbbá a tanuló képességeiről való meggyőződés, értékelés.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra,

pótló vizsgára vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

  • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

51

Jelen szabályozás az intézménnyel tanulói jogviszonyban állókra, tanulói jogviszonyt létesíteni akaró diákokra terjed ki. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Intézményünkben a vizsgák lebonyolítása során figyelembe kell venni a 20/2012-es (VIII.31) EMMI rendeletének előírásait.

Intézményünkben az alábbi tanulmányok alatti vizsgatípusok fordulnak elő

Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsga – a 64 § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

  1. felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • az 51.§ (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról. (Nkt. 54.§ (1))

Javító vizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

  1. a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott
  2. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik

Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak. aki:

  • más iskolából érkezve nem tanulta az adott tantárgyat
  • „magasabb szintű” követelményrendszerrel dolgozó csoport tagja kíván lenni /pl: nyelvi csoport, matematika, magyar nyelv-és irodalom tantárgyaknál lévő csoportbontás során.

Pótló vizsga, ha a tanuló, fel nem róható okból elkésik a vizsgáról vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

A tanulmányok alatti vizsgák megszervezésének „időrendje”

Javító vizsga letételére az augusztus 15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban van lehetőség.

52

Különbözeti vizsga esetén a tanulói jogviszony létesítése előtt, illetve csoportváltás előtt amennyiben az osztályba, illetve a csoportba soroláshoz szükségszerű, tanévenként két vizsgaidőszakot kijelölve, a vizsgát megelőző 3 hónapon belül.

Pótló vizsga esetén az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban tehet pótló vizsgát.

Osztályozó-, különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsga időszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának feltételei:

Vizsgabizottság tagjai

Tanulmányok alatti vizsgát – a rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó a 20/2012. EMMI rendelet65 § (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

A tanév alatti vizsgák követelményei

A vizsgabizottság tagjai a helyi tanterv alapján dolgozzák ki az írásbeli, szóbeli vizsga követelményeit. Nevelők a vizsgán, a megfelelő tantárgyra és évfolyamra meghatározott tananyagot kérik számon. A szaktanár azt méri fel, hogy a kerettantervben meghatározott a „továbbhaladás feltételeinél” megfogalmazott követelményeket összességében mennyire ismeri a tanuló a vizsga időpontjában. Az írásbeli vizsga feladatsorát és szóbeli vizsga témaköreit a szaktanár határozza meg.

Sikertelen vizsgák „következményei”

A sikertelen vizsgák utáni teendőket a 20/2012-es EMMI rendeletének 77.§ (1) (2 ) (3) (4) bekezdése tartalmazza.

1.9.2. A vizsgára kötelezettek köre

A Oktatási Hivatal döntése alapján a tanuló a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaphat: ezt nevezik egyéni munkarendnek.

Az intézményvezető engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott a tanuló.

Speciális értékelési forma a különbözeti vizsga, amely akkor alkalmazható, ha a tanuló másik osztály vagy magasabb követelményrendszerrel dolgozó csoport tagja kíván lenni, illetve korábbi tanulmányait nem magyar oktatási rendszerben folytatta.

53

1.9.3. A vizsgatárgyak és követelményei

Vizsgatárgyak az iskola helyi tantervében rögzített közismereti tantárgyak.

A vizsga követelményei: Az iskola helyi tantervében, az adott évfolyamra, adott tantárgyra megfogalmazott követelményeknek való megfelelés.

Kérelemre, intézményvezetői engedéllyel mentesülhet a tanuló az adott évfolyam készségtantárgyainak vizsgái alól.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak

  Számonkérés módja
Tantárgy neveírásbeli vizsgagyakorlati
 vizsga
  
Magyar irodalom1-4.o 
Magyar nyelvx 
Angol nyelv/Német nyelvx 
Matematikax 
Történelem, társadalmi és  
állampolgári ismeretek  
Etika  
Környezetismeretx 
Természetismeret/  
Természettudomány  
Biológia-egészségtan  
Fizikax 
Kémiax 
Földrajz  
Ének-zene 1-4.o
Vizuális kultúra x
Hon- és népismeret  
Informatika/Digitális kultúra x
Technika, életvitel és 1-7.o
gyakorlat/Technika és tervezés 
  
Testnevelés és sport x

szóbeli vizsga

x

x

x

x

x

x

x

5-8.o

x

1.10. Az iskolaváltás, felvétel és az átvétel helyi szabályai

54

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót beír, és az intézmény vezetőjének döntése alapján felvesz.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a Kormányhivatal (felmentést engedélyező szerv) döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni a jogszabály által előírt dokumentumokat.

Beiskolázás előkészítése iskolánkban:

1.  Beiskolázást előkészítő szülői értekezlet

A beiskolázás előtt a leendő első osztályos tanító nénik az óvodában szülői értekezleten találkoznak, illetve az igazgató és a jövendő elsős tanítók az iskolában a szülők és gyermek számára szervezett fórumon, ”Iskolanyitogató-n” mutatják be iskolánkat. Itt a szülők meghívást kapnak az iskola nyílt hetére, melynek, időpontja az éves munkatervben előre rögzített időpont, melyet a honlapon, az óvodában kihelyezett plakátokon is közzé teszi az iskola.

2.  Nyílt nap a leendő első osztályosok szüleinek és a tanulóknak:

A nyílt napon a szülők meglátogatják az intézményt. Azon kívül, hogy megismerhetik tárgyi adottságait, berendezését, benyomást szerezhetnek belső hangulatáról, megismerhetik az első osztályban folyó munkát. Tájékoztatás hangzik el az iskolai életről, hagyományokról, elvárásokról, míg ez idő alatt a gyermekek az alsó tagozatos tanító nénikkel különböző játékos foglalkozásokon vesznek részt.

  • Beíratás után minden szülő tájékozódhat az iskola Házirendjéről, programjáról, értékrendszeréről és céljairól, a tanítás tartalmáról és szerkezetéről az intézmény weblapján elhelyezett dokumentumok alapján.
  • Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében megfelelő számú érdeklődő esetén a intézmény iskolaelőkészítő foglalkozásokat tart a leendő első osztályos gyerekek részére, melynek keretében az iskola épületében szervezünk előkészítő foglalkozásokat, amelyek témáját, tartalmát, gyakoriságát az alsós munkaközösség éves munkaterve tartalmazza.

Tanulók átvétele:

A 2-8. osztályba történő át- ill. felvételnél be kell mutatni:

a gyermek személyi azonosítóját

55

a szülő személyi azonosítására alkalma okiratot az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

A 2-8. évfolyamra jelentkező tanulónak:

A.) A 2-8. évfolyamra jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján legkésőbb az adott tanév augusztus 31-ig osztályozó vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból az osztályozó vizsgán előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán a teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

B.) Abban az esetben, ha a gyermek nem az iskolánkban is tanított idegen nyelvet tanulta előző iskolájában, akkor

  • ha a tanulónak legfeljebb 2 tanév anyagát kell pótolnia, akkor a 6. évfolyam végéig az adott tanév augusztus 31-ig köteles osztályozó vizsgát tenni.
  • Ha a tanulónak több mint 2 év tananyagát kell, kellene pótolnia, akkor szülővel történő egyeztetést követően egyedi elbírálás alá esik.

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele és átvétele:

Amennyiben iskolánk felvételi kötelezettségét teljesítette, és további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanuló felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző magatartási, tanulmányi eredményének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézmény vezetője dönt.

1.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai

A felvételi eljárásrend során a jogszabályi háttér szerint jár el az iskola. A felvételi kötelezettség teljesítése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmének teljesítése után sorrendben a sajátos nevelési igényű tanulók felvétele, a különleges helyzetű tanulók felvétele történik, majd esetlegesen a sorsolás szabályait kell érvényesíteni.

56

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet laikus vagy egészségügyi képzettséggel rendelkező személy végezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa.

Az elsősegélynyújtás célja:

az élet megmentése,

a további egészségkárosodás megakadályozása,

a gyógyulás elősegítése.

Az elsősegélynyújtónak elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, tudnia kell a:

légút biztosítását, eszméletlen beteg ellátását,

nem lélegző sérült újraélesztését,

vérzéscsillapítás formáit,

megfelelő fektetési típusok alkalmazását,

csonttörések és ízületi sérülések ellátását,

mérgezések felismerését, ellátását,

sebek ellátását.

Az iskolai oktatás során elsajátítandó feladatok:

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát!

Ismerjék fel a vészhelyzeteket!

Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit!

Sajátítsák el az alapszintű elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismeretei.

A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe!

Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni!

Alakuljon ki együttműködés az iskola, a Megyei Vöröskereszt és a mentőszolgálat között!

Az elsősegélynyújtás oktatásának módja:

Tanórai és

tanórán kívüli formában valósul meg.

 Tanórákban tervezett elsősegélynyújtás
tantárgyfelelős személytéma
  Mérgezések
KémiaszaktanárVegyszerek okozta sérülések
  Idegen test légutakba kerülése
  Életjelenségek vizsgálata.
Biológia- Klinikai és biológiai halál fogalma
szaktanárEszméletlen beteg ellátása,
egészségtan
 Légút biztosítása
  

Újraélesztés

 óraszám  osztály

2 7-8. tanóra osztály

  • 7-8.

tanóra   osztály

57

Biológia

szaktanár

Sebek típusai, sebellátás módja28.
Vérzések típusai, vérzéscsillapítás
tanóraosztály
módja
  
Elektromos áram okozta balesetek17-8.

Fizika                           szaktanár

Osztályfőnöki óra  védőnő

Technika és

szaktanár

életvitel

Testnevelés                Védőnő

Égési és fagyási sérülések ellátásatanóraosztály
Elsősegélynyújtás alapvető szabályai26.
Teendők a baleset helyszínén
tanóraosztály
Mentőhívás
  
Hirtelen megbetegedések, rosszullétek.  
Ájulás, epilepszia és lázgörcs,36.
szívinfarktus, alacsony vércukorszint.tanóraosztály
Élősködők a bőrön és a lakásban,  
Csontok és ízületek sérülése, ellátás27-8.
módja.tanóraosztály

Tanórán kívüli:

kirándulások (a túrázás balesetvédelmi ismeretei),

egészségnevelési hét keretén belül bemutatók szervezése, amelyeket mentőtisztek tartanak, elsősegélynyújtó szakkör, versenyre való felkészítés (kellő számú jelentkező esetén)

Eszközeink:

1.) Munkánk során alkalmazzuk a rendelkezésére álló tanítási programokat, szakirodalmat elsősegélynyújtás témakörben.

Kötszerek

Ambu: az újraélesztés gyakorlásához

2.) Folyamatos kapcsolatot tartunk és építünk ki az elsősegélynyújtásban érintett intézményekkel, személyekkel:

Iskolaorvos, védőnő

Magyar Vöröskereszt

Országos Mentőszolgálat

Idő hiányában a pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése lehet, ezt követően érdemes a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Országos Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt). 14 éves korban elsősegélynyújtásból alapfokú vizsgát is tehetnek a diákok, amely a motorkerékpár és az autóvezetéshez szükséges jogosítvány feltétele.

58

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

Tantervek, tanórai keretek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

  • K2013- az új NAT alapján, valamint az EMMI által 2012-ben kiadott kötelezően használandó kerettanterv alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
  • K2020- az új NAT alapján, valamint az EMMI által 2020-ban kiadott kötelezően használandó kerettanterv alapján elkészített 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamtól bevezetett érvényes helyi tanterv.
Tanév   Évfolyam   
1.2.3.4.5.6.7.8.
2020-
K2020K2013K2013K2013K2020K2013K2013K2013
2021.
2021-K2020K2020K2013K2013K2020K2020K2013K2013
2022.
2022-K2020K2020K2020K2013K2020K2020K2020K2013
2023.
2023-K2020K2020K2020K2020K2020K2020K2020K2020
2024.

59

A K2013 szerint választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

 Választott kerettanterv – 1 – 4. évfolyam
Tantárgyak Kerettanterv
Magyar nyelv és irodalomKözponti 1.2.1. számú kerettanterv szerint
 angolKözponti 1.2.2. számú kerettanterv szerint
Idegen nyelveknémetKözponti 1.2.2. számú kerettanterv szerint
Matematika Központi 1.2.3. számú kerettanterv szerint
Informatika Választható 1.1.3. számú központi
 kerettanterv szerint
  
Erkölcstan Központi 1.2.4. számú kerettanterv szerint
Környezetismeret Központi 1.2.5. számú kerettanterv szerint
Ének-zene Központi 1.2.6.1. számú kerettanterv
 szerint A változat
  
Vizuális kultúra Központi 1.2.7. számú kerettanterv szerint
Életvitel és gyakorlat Központi 1.2.8. számú kerettanterv szerint
Testnevelés és sport Központi 1.2.9. számú kerettanterv szerint
 Választott kerettanterv – 5 – 8. évfolyam
Tantárgyak Kerettanterv
Magyar nyelv és irodalomKözponti2.2.01.1 számú kerettanterv
szerint A változat
  
 angolKözponti2.2.02.1. számú kerettanterv
Idegen nyelvekszerint 
  
németKözponti2.2.02.1. számú kerettanterv
 
 szerint 
   
Matematika Központi2.2.03. számú kerettanterv
 szerint 
   
Történelem, társadalmi és állampolgáriKözponti2.2.04. számú kerettanterv
ismeretek szerint 
Erkölcstan Központi2.2.06. számú kerettanterv
 szerint 
   
Természetismeret Központi2.2.07. számú kerettanterv
 szerint 
   
Biológia-egészségtan Központi2.2.08.1. számú kerettanterv
 szerint A változat
  
Fizika Központi 2.2.09.2. számú kerettanterv
 szerint B változat
  
Kémia Központi 2.2.10.2. számú kerettanterv
 szerint B változat
  
Földrajz Központi2.2.11. számú kerettanterv
 szerint 
   
Ének-zene Központi 2.2.12.1 számú kerettanterv
 szerint A változat
  
Vizuális kultúra Központi2.2.14. számú kerettanterv
 szerint 
   
Hon- és népismeret Központi2.2.05. számú kerettanterv
 szerint 
   
Informatika Központi 2.2.15. számú kerettanterv
 szerint 
   
Technika, életvitel és gyakorlatKözponti2.2.16. számú kerettanterv
szerint 
   
Testnevelés és sport Központi2.2.17. számú kerettanterv
 szerint 
   

A K2020 szerint kiadott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait a központi kerettanterv tartalmazza tantárgyanként, választási lehetőség nélkül.

60

2.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon válaszható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma

Kötelező, heti óraszámok az egyes évfolyamokon – Tószeg – székhely

2012-ben kiadott kötelező kerettantervek szerint 2013. szeptember 1-től,

(2020-2021. tanévtől 2. és 6. évfolyamtól felmenő rendszerben kifut)

Tantárgy

 Magyar nyelv

Magyar irodalom

 Idegen nyelvek – angol vagy német Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

 Etika/Hit- és erkölcstan

Környezetismeret

 Természetismeret

Biológia-egészségtan

 Fizika

Kémia

 Földrajz

Ének-zene

 Vizuális kultúra

Hon és népismeret

 Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

 Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

Kötelező óraszám/hét – évfolyamonként

1.2.3.4.5.6.7.8.
44332222
44442222
   23333
55554444
    2322
11111111
1121    
    23  
      22
      22
      22
      12
22221111
22222111
    1   
   11111
1111111 
55555555
    1111
2525252728283131


61

Kötelező, heti óraszámok az egyes évfolyamokon – Tószeg – székhely 2020-ban kiadott kötelező kerettantervek szerint 2020. szeptember 1-től (felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamtól kezdve)

Tantárgy  Kötelező óraszám/hét – évfolyamonként  
1.2.3.4.5.6.7.8.
 
Magyar nyelv44332222
Magyar irodalom44332222
Matematika55554444
Történelem    2222
Állampolgári ismeretek       1
Hon- és népismeret    1   
Etika/Hit- és erkölcstan11111111
Környezetismeret  11    
Természettudomány    22  
Kémia      12
Fizika      12
Biológia      21
Földrajz      21
Angol nyelv   23333
Ének-zene22222111
Vizuális kultúra22211211
Dráma és színház     1  
Technika és tervezés1111111 
Digitális kultúra  111111
Testnevelés55555555
Közösségi nevelés (osztályfőnöki)    1111
Tanórai rendelkezésre álló időkeret2424242528283030

A szabadon tervezhető órakerettel az adott évfolyamon az adott tantárgy óraszámát növeltük a következők szerint: 1-4. évfolyam – Magyar nyelv és irodalom 1 óra, Matematika 1 óra, 5. évfolyam

– Hon és népismeret 1 óra, 6. évfolyam – Vizuális kultúra 1 óra, Dráma és színház 1 óra, 7-8. évfolyam – Magyar nyelv és irodalom 1 óra, Matematika 1 óra. A táblázat óraszámai a szabadon tervezhető óraszámmal növelt értékeket tartalmazzák.

62

Kötelező, heti óraszámok az egyes évfolyamokon – Endre Király – tagintézmény

2012-ben kiadott kötelező kerettantervek szerint 2013. szeptember 1-től,

(2020-2021. tanévtől 2. és 6. évfolyamtól felmenő rendszerben kifut)

A Vezsenyi Telephely 1-4. összevont osztályára a hatályos jogszabályok szerint a 4. évfolyam óraszáma vonatkozik.

Tantárgy

 Magyar nyelv

Magyar irodalom

 Idegen nyelv – angol

Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

 Etika/Hit- és erkölcstan

Környezetismeret

 Természetismeret

Biológia-egészségtan

 Fizika

Kémia

 Földrajz

Ének-zene

 Vizuális kultúra

Hon és népismeret

 Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

 Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

Kötelező óraszám/hét – évfolyamonként

1.2.3.4.5.6.7.8.
8823332,53
5422,522
  
  123333
5555544,54
    2222
11111111
1111    
    22,5  
      22
      21
      12
      12
22221111
22221111
    1   
   1 111
1111111 
55555555
    1111
2525252728283131


63

Kötelező, heti óraszámok az egyes évfolyamokon – Endre Király – tagintézmény 2020-ban kiadott kötelező kerettantervek szerint 2020. szeptember 1-től (felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamtól kezdve)

Tantárgy  Kötelező óraszám/hét – évfolyamonként  
1.2.3.4.5.6.7.8.
 
Magyar nyelv és irodalom88      
Magyar nyelv  222222
Magyar irodalom  442222
Matematika55554444
Történelem    2222
Állampolgári ismeretek       1
Hon- és népismeret    1   
Etika/Hit- és erkölcstan11111111
Környezetismeret  11    
Természettudomány    22  
Kémia      12
Fizika      12
Biológia      21
Földrajz      21
Angol nyelv   23433
Ének-zene22222111
Vizuális kultúra22211111
Dráma és színház     1  
Technika és tervezés1111111 
Digitális kultúra  111111
Testnevelés55555555
Osztályfőnöki    1111
Tanórai rendelkezésre álló időkeret2424242528283030

A szabadon tervezhető órakerettel az adott évfolyamon az adott tantárgy óraszámát növeltük a következők szerint: 1-4. évfolyam – Magyar nyelv és irodalom 1 óra, Matematika 1 óra, 5. évfolyam

– Hon és népismeret 1 óra, 6. évfolyam – Angol nyelv 1 óra, Dráma és színház 1 óra, 7-8. évfolyam – Magyar nyelv és irodalom 1 óra, Matematika 1 óra. A táblázat óraszámai a szabadon tervezhető óraszámmal növelt értékeket tartalmazzák.

64

2.2.1. Választható tanítási órák

A tanulói terhelhetőség felső határára figyelembe kell venni, hogy a kötelező és választható óra együtt nem haladhatja meg a 110/2012. (VI.4.) Korm. R. 8-9.§ (Nat)-ban meghatározottakat. Így a 2013. szeptember 1-től érvényes tanterv szerinti évfolyamoknál (kifutó évfolyamok):

Napi terhelhetőség:

1 tanítási napon nem lehet több óra, mint

Heti terhelhetőség:

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten

a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet legfeljebb a következő óraszámokkal haladhatja meg:

Évfolyam

1.      2.    3.    4.    5.    6.    7.    8.

6           6            6           7           7            7           7           7

2           2            2           2           3            3           4           4

A fenti jogszabályt módosító 5/2020. (I. 31.) Korm. R. szerint a 2020. szeptember 1-től érvényes tanterv szerinti évfolyamoknál:

Napi terhelhetőség:

1 tanítási napon nem lehet több óra, mint

Heti terhelhetőség:

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten

az adott évfolyamra meghatározott időkeretet legfeljebb a következő óraszámokkal haladhatja meg:

   Évfolyam   
1.2.3.4.5.6.7.8.
66667777

2           2            2           2           1            2           2           2

A fentiek ismeretében a válaszható tanítási órák a 2013-as tanterv szerint (kifutó rendszerben)

– Tószeg – székhely:

SorszámTantárgy   Évfolyamok/hét/óra   
1.2.3.4.5.6.7.8.
  
1.Kézműves foglalkozás1111    
2.Informatika1111    
3.Angol nyelv111     
4.Angol beszédgyakorlat    2222
5.Matematika középiskolai      11
előkészítő      
         
6.Magyar középiskolai      11
előkészítő      
         

65

2.2.2. Egyéb foglalkozások órakerete

Egyéb foglalkozásokra, csoportbontásra felhasználható időkeret a 2011. évi CXC.tv 27.§ (4). bekezdés alapján határozható meg (osztályok engedélyezett heti időkerete – tanuló heti kötelező óráinak száma). Az egyéb foglalkozások időkeretéből kötelező megszervezni: a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a BTMN foglalkozások, a 1-4. évfolyamra járók differenciált képességfejlesztő 1-3 fős foglalkozásokat a 2011. évi CXC. tv 27.§ (5). bekezdés szerint. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható a 2011. évi CXC. tv 28. § (4) bekezdése szerint.

Csoportbontás

Tószeg

évfolyamtantárgy
4idegen nyelv
5idegen nyelv
6idegen nyelv
7idegen nyelv
8idegen nyelv
5-7.technika-informatika
*matematika
*magyar
*történelem
*testnevelés
**egyéb
  • a matematika, magyar, történelem, testnevelés tárgyakat azokon az évfolyamokon, ahol az évfolyamon csak egy osztály indul, de az magas tanulólétszámmal.
  • Az adott tanévi tantárgyfelosztáskor a nevelőtestület csoportbontásra további óraszámokat csoportosíthat át, használhat fel, a rendelkezésre álló órakeret függvényében.

Tiszavárkony

évfolyamtantárgy
*informatika, technika
**egyéb

* 17 fő feletti osztálylétszám esetében, a gépterem befogadó képessége alapján

**Az adott tanévi tantárgyfelosztáskor a nevelőtestület csoportbontásra további óraszámokat csoportosíthat át, használhat fel, a rendelkezésre álló órakeret függvényében, különös tekintettel az összevont osztályok esetében

66

Napközis és tanulószobai foglakozások

A csoportok szervezése az SZMSZ-ben meghatározott elvek szerint történik. A csoportok óraszámait az adott tanévben rendelkezésre álló órakeret ismeretében határozza meg a nevelőtestület a tantárgyfelosztásban úgy, hogy a foglalkozások naponta 16 óráig tartsanak.

Tószeg

évfolyammegnevezés
1.évfolyamnapközis csoport
2.évfolyamnapközis csoport
3.évfolyamnapközis csoport
4.évfolyamnapközis csoport
5-8.évfolyamnapközis csoport
vagy tanulószoba

Tiszavárkony

évfolyammegnevezés
1-2. évfolyamnapközis csoport
3-4. évfolyamnapközis csoport
5-8.évfolyamnapközis csoport
vagy tanulószoba
 
 A

napközis csoportok számának kialakításról az éves tantárgyfelosztásban a jelentkezők létszámának függvényében a nevelőtestület dönt, így a csoportok száma elnevezése a fenti táblázatoktól eltérhet.

Felzárkóztatás, egyéni foglalkozás órakerete

2011. évi CXC. tv 27.§ (5). bekezdés alapján tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkeretén felül.

évfolyammegnevezésóra/hét
1-4.egyéni foglalkozás-korrepetálásosztályonként 1
5-8.egyéni foglalkozás-korrepetálásosztályonként 1

67

Egyéb foglakozásokra biztosítható órakeretből szervezett további foglalkozások (szakkör, érdeklődési kör, egyéb tanórán kívüli foglalkozások)

Tószeg 
évfolyammegnevezés
1-4.természetjárás
1-4.képzőművészet
5-8.képzőművészet
1-8.tehetséggondozás
8.műszaki rajz
5-8.idegen nyelvi beszédgyakorlatok – angol
1-3.angol
1-8.BTMN
1-8.labdajátékok: kosárlabda, kézilabda, röplabda,
labdarúgás
 
1-8.egyéb sport: aerobic, torna
1-4.Tánc szakkör
1-8.Hangszeres zene: gitár, zongora, furulya, egyéb
 Egyéb: A nevelőtestület döntése szerint az éves
1-8.tantárgyfelosztásban felvett foglalkozás, versenyre
 felkészítés, szakkör
1-2.Informatika
7-8.Matematika középiskolai előkészítő
7-8.Magyar nyelv és irodalom középiskolai előkészítő
Tiszavárkony 
évfolyammegnevezés
1-8.tehetséggondozás
1-2.*angol szakkör
4-8.német szakkör
1-8.SNI ellátás
1-8.BTMN ellátás
1-8.tömegsport (lehetőség szerint)
 Egyéb: A nevelőtestület döntése szerint az éves
1-8.tantárgyfelosztásban felvett foglalkozás, versenyre
 felkészítés, szakkör
8.Matematika középiskolai előkészítő
8.Magyar nyelv és irodalom középiskolai előkészítő

*A 2022/2023-as tanévtől 1-3. osztályban

68

2.2.3. Az intézmény által ellátott egyéb feladatok órakeretei

Egyéni munkarenddel rendelkező tanuló órakerete:

A 2011. évi CXC. tv 27. § (7) bekezdés szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján vagy súlyos betegség miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésére. A sajátos nevelési igény miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanulók esetében ezen időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

Sajátos nevelési igényű tanuló ellátása:

A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásait a 2011. évi CXC. tv 27. § (8) bekezdés alapján az EGYMI utazótanári ellátásával biztosítjuk a székhelyen, az Endre Király Tagintézményben főállású gyógypedagógus látja el a szakképzettségével ellátható tanulókat. A foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 2011. évi CXC. tv 6. melléklete határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható. A foglalkozások megszervezése és a csoportok kialakítása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138. § (2) bekezdése alapján történik.

Könnyített-és gyógytestnevelés megszervezése:

A 2011. évi CXC. tv 27. § (12) bekezdés alapján az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 142. § (2), (3) bekezdése határozza meg.

Iskolai könyvtári órák:

Iskolai könyvtár működtetése 1 fő könyvtáros alkalmazásával. A könyvtári órák biztosítása a 2011. évi CXC. tv 62. § (12) bekezdés alapján szervezve történik.

Úszásoktatás időkerete:

Az úszásórák az 1. és 2. évfolyamban válik kötelezővé a testnevelés tantárgy keretén belül, a kerettanterv (18 óra) alapján készített beosztás szerint. A költségek ebben az esetben a fenntartót terhelik.

Iskolánk lehetőség szerint önkéntes úszásoktatást is szervezhet alsó tagozatos évfolyamokon. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, mivel a foglalkozásokra a belépők (testnevelési bérlet formájában), az utazás és az oktatók díjazásának költsége a szülőt terheli. Az úszás oktatását tömbösítéssel valósíthatja meg az iskola. Egy csoport úszásprogramja 10 tanítási napot vesz igénybe. Ennek a projektnek a feladata a vízhez szoktatás és legalább egy úszásnem alapjainak megismertetése, a helyes mozgás elsajátítása. Az úszásoktatás ütemezését az éves munkatervben szükséges rögzíteni.

69

2.2.5. „Mi a pálya?” – Pályaorientáció

„A pályaorientáció megerősítése a köznevelési intézményrendszerben, különös tekintettel a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályák választásának népszerűsítésére és ahhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése az EFOP-3.2.5-17-2017-00038 azonosítószámú, „Mi a pálya” – Pályaorientáció a Szolnoki Tankerületi Központban pályázat tartalmi elemeinek fenntartása segítségével.”

  • A „Kíváncsiak Klubja” élménypedagógiai program folytatása 2-5. évfolyamon szakköri formában. Időkerete havi minimum 1×2 óra vagy ezen havi 1×2 órák tömbösítve is megtarthatók néhány hónapban, valamint legalább 1 csoport alakuljon a 2-3. és a 4-5. évfolyamból (összesen: éves szinten 18 óra/ csoport, 12 fő/csoport részvételével). Az elszámoltathatóság alapja a szakköri napló. Anyagszükséglet a költségvetésben tervezett erre a célra szolgáló keretből biztosítható.
  • A 72 órás „Kalandozás a pályaorientációs tenger szigetein” program folytatása 5. évfolyam 2. félévétől – a 8. évfolyam1. félévéig tanórai keretei között, összesen 72 óra időtartamban. A modulok felhasználása 5. és 8. évfolyamon kötött, a kezdő és a záró modul miatt, a másik két évfolyamon szabadon felcserélhető. Az intézmény döntése, hogy mely tantárgyak órakeretében valósítja meg (tömbösítve is megtartható). A naplóban PO jelöléssel és az éves központi/iskolai munkaterv alapján tervezett. A témák szabadon tervezhetők, a „Pályaorientációs tenger” témák csak javaslatok. Nem szükséges minden órán produktumot létrehozni. Lehet a tanórákba beépített, tudatosan illesztett elem. Lehetőség még a tervezett tömbösítés a Pályaorientációs, Digitális, Fenntarthatósági stb. témahetekbe, témanapokba építve.
  • Tanulói portfólió elkészítése a pályaorientációval kapcsolatos tevékenységek összegzésére. A gyerekek önállóan döntik el a tartalmát, illetve a pedagógus útmutatása alapján. Az 5., 6. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2018-2019-es tanévtől kezdve.
  • A 3 lépcsős tanácsadási folyamat megvalósítása 7-8. évfolyamon. Első lépcsőfok az osztályfőnök, második szükség esetén a pályaorientációs felelős, harmadik pedig szintén szükség esetén a pedagógiai szakszolgálat pályaorientációs tanácsadást végző szakembere.
  • Az intézményben évente 1 pályaorientációs nap megtartása, a Szolnoki Szakképzési Centrum pályaorientációs rendezvénye pedig kétévente a Szolnoki Tankerületi Központ és a Szakképzési Centrum együttműködési megállapodása alapján.
  • 7-8. évfolyamon 1 tanműhely és 1 vállalatlátogatás, melynek finanszírozása a pályaorientációs többletkötelezettség keretből történhet ( lehet Iparkamarai, Agrárkamarai, egyéni szervezés is). A látogatásokat az évfolyam (ajánlottan 7. évfolyam) minden tanulójának részvételével szervezzük meg.
  • Pályaorientációs munkacsoport létrehozása, melynek vezetője a pályaorientációs felelős, tagjai az élménypedagógiai és a 72 órás modult tanító pedagógusok. (Éves munkatervük maga a folyamat tervezése: hova építjük be a 72 órát, milyen „megmozdulások lesznek? Tehát központi tervezés, egyéni végrehajtás – év végén beszámoló.)
  • A projekt-verseny: intézményben tervezetten (munkatervben rögzítetten), a kollégák által kiválasztott témában. Házi kiállítás keretében társadalmasítása az iskolában, zsűrizése, oklevéllel, honlapon megjelentetése – a helyben szokásos módon kiemeléssel jutalmazva és, ha a Tankerületi Központ úgy dönt, tanév végi kiállítást szervezve a legjobbakból.

Az évfolyamokat, modulokat, időkereteket, a tantárgyak keretében tartott témabeosztást a 2. számú melléklet tartalmazza.

70

2.3. A választható tanórák, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

Az egyéb foglalkozások, csoportbontásra felhasználható időkeret (osztályok engedélyezett heti időkerete – tanuló heti kötelező óráinak száma) tartalmazza az iskola által felajánlott választható órakeretet, a csoportbontásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, speciális kiegészítő ismeretekre, fejlesztésre biztosított órakeretet.

Az intézményvezetés minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi tájékoztatót azokról a tantárgyakról és foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy heti óraszámát és azt, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztatót nyilvánosságra hozatala előtt véleményezheti a diákönkormányzat és a szülői közösség.

Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán továbbá melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező etika órán kíván-e részt venni. A szülőknek írásban kell bejelentenie, hogy a melyik foglalkozáson kíván részt venni.

Ha a tanuló felvételt nyert a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés, minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell figyelembe venni, mint a kötelező tanórát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a 14. életévét betöltötte a tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a nem kötelező tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

A választható órák keretében szervezett csoport akkor indulhat, ha létszáma eléri a köznevelési törvény által előírt minimum létszámot. A válaszható órák számát a törvényi előírások szerint kiszámított szabadon választható órák, továbbá az egyéni foglalkozások órakerete adja. Ezt évente az iskola nevelőtestülete a tantárgyfelosztás elkészítésekor határozza meg, a fenntartó által engedélyezett indítható osztályok száma alapján.

A választható órakeretből a tantárgyválasztás után ki nem osztott órák terhére az iskola szakkört szervezhet, amennyiben a tanulók létszáma a 10 főt eléri.

71

2.4. A csoportbontások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a technikát az informatikával (ha a termi férőhely indokolja) a megjelölt évfolyamokon, illetve a matematika, magyar, történelem, testnevelés tárgyakat azokon az évfolyamokon, ahol az évfolyamon csak egy osztály indul, de magas tanulólétszámmal és a tantermi férőhelyszám indokolja.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

Az Endre Király Tagintézményben a tanterem befogadó képessége, az informatikai eszközök száma alapján az informatika óra csoportbontásban is megvalósítható, ha az osztály létszáma a 17 főt meghaladja. Összevont évfolyamokon a fenntartó engedélye alapján történik a csoportbontás.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, a választható foglalkozások esetében, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust, a csoport vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

A székhelyen az idegen nyelvi csoportbontás fontos elve, hogy egy csoportba kerüljenek azok a tanulók, akik a beszédgyakorlatot választották, mivel ők összesen heti öt (3+2) idegen nyelvi foglalkozáson vesznek részt, így ebben a csoportban tudnak együtt haladni.

Az egyéb csoportbontásra rendelt óraszámot az adott tanévi tantárgyfelosztáskor, az egyes évfolyamokon a tanulói igény szerint a nevelőtestület osztja fel.

Az adott tanévi tantárgyfelosztáskor a nevelőtestület csoportbontásra további óraszámokat csoportosíthat át, használhat fel, a rendelkezésre álló órakeret függvényében.

2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Taneszköznek, oktatást segítő technikai eszköznek tekintünk a tankönyv, munkafüzet mellett minden olyan tárgyat, információhordozót, nyersanyagot, amelyet a nevelési és tanítás-tanulási folyamatban az ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez, személyiségfejlesztéshez alkalmazunk. Kiválasztásukkor figyelembe vesszük az iskola céljait, feladatait, a tanulók képességeit, korát, a szakmai munkaközösségek véleményét, és iskolai szinten egyeztetjük ezek minőségét, árát.

1-8. évfolyamon a tankönyvek ingyenesen állnak a tanulók rendelkezésére.

A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Pl. testnevelés, vizuális kultúra, ének-zene, technika és tervezés.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket, iskolai taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs, ott az egyes szaktanár) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A pedagógus, a szülői közösség véleményének kikérése után, annak függvényében, – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül

– olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

72

A taneszközök kiválasztásának elvei a következők:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a családok anyagi helyzete még elvisel.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók.

A taneszközök használatában a stabilitás érvényesüljön; új taneszköz használatára csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét ténylegesen javító esetben kerüljön sor.

A taneszközök feleljenek meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek.

Biztosítsák a differenciált fejlesztést.

Feleljenek meg a kompetenciafejlesztés kritériumainak.

Szerkezetük legyen világos, egyszerű, motiváljanak, keltsék fel a gyermek érdeklődését. Szövegük az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, ábráik, betűméretük,

szerkesztésük segítse az önálló ismeretszerzést.

Ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre.

Adjon mintát az önálló feladatmegoldásra.

Az iskola az iskolai könyvtár számára nyomtatott taneszközöket szerez be. A taneszközöket a tanulók ingyenesen használják.

A nyomtatott taneszközökön túl az iskola a taneszköz-állományát a helyi tanterv megvalósítása érdekében fejleszti, cseréli. A cseréről, a fejlesztésről a munkaközösségek javaslata alapján, a sürgősségi elvet betartva az iskolavezetés dönt.

Kötelező eszközök és felszerelések

Nem rendelkezünk az iskola minden tanulóját befogadó aulával sem a székhelyen sem a tagintézményben.

Iskolánkban nem normál méretű tornaterem áll rendelkezésre viszont a tanulólétszámok alapján rendeltetésszerű használatra alkalmas mindkét településen.

A székhelyen a hátsó zárt udvar mérete 15mx33m, amely sportpályaként üzemel. A tagintézmény belső udvara védett elhelyezkedésű, de esős időben nem használható, hiányzik egy sportudvar, amelyet az iskola előtt lévő részben elkerített, füves önkormányzati terület helyettesít.

Iskolakönyvtárunkban a helyben olvasás megoldható, a számítógép parkot a könyvtárban modernizálni szükséges.

Az intézmény rendelkezik fejlesztőszobával, informatika, technika szaktantermekkel, valamint természettudományi előadóval.

Számítógéptermek felszereltsége jelenleg korszerűnek mondható. Az internet hozzáférés biztosított.

Természettudományi előadóban a kísérletek elvégzéséhez a körülmények minden esetben megfelelőek.

Karbantartásra, állagmegóvásra, felújításra a szűkös költségvetés biztosít lehetőséget az épületek tekintetében. Pályázatokon kell a hiányzó pénzeszközöket megszerezni.

Nagyon hiányzik a hátsó udvart körbefogó rendezett kerítés, illetve a terület folyamatos őrzése.

A székhelyen nyolc tanteremben van digitális tábla, a kémia és az egyik számítástechnika teremben aktív aktív panel található és a többi terem projektorral felszerelt, a tagintézményben négy osztályban, ill. a természettudományi előadóban van interaktív

73

tábla, két osztályban valamint a számítástechnika teremben aktív panel. A fennmaradó osztályok projektorral ellátottak.

A vezsenyi telephely az elmúlt évben felújításra került, tágas, interaktív táblákkal felszerelt 2 tanteremmel, tornaszobával, számítástechnika teremmel is rendelkezik.

Funkcionális taneszköz-jegyzék

A legszükségesebb taneszközökkel rendelkezünk, illetve ezek beszerzése (a költségvetés ill. a nyertes pályázatok függvényében) tervszerűen történik. Gondot jelent a régi eszközök

állagmegóvása.

A könyvtárban rendelkezünk a legalapvetőbb audiovizuális eszközökkel. Fénymásolóval rendelkezünk, a másolás a nevelői szobában is megoldható. A könyvtár számítógépparkja nem megfelelő.

2.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

2.6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe.

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat.

Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

2.6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

74

Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2.6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztésével.

az  egészséges életvitel kialakításához oktatásunkkal és nevelésünkkel kívánunk hozzájárulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a  személyiség  erkölcsi  arculatának  értelmi  és  érzelmi  alapozásával;  helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

75

2.7. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése alapján az 1-8. évfolyamon, az óratervben szereplő testnevelés órák száma 5 óra a mindennapos testnevelés biztosítása érdekében. A heti öt órából a tagintézményben és annak telephelyén 1-4. évfolyamokon heti 2 óra tánccal kiváltva a LIETO Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel kötött megállapodás alapján.

2.7.1. Komplex intézményi mozgásprogram az Endre Király Tagintézményben

Intézményünk értékként kezeli a mozgást, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi egészségében a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszik. A megfelelő mozgásmennyiség biztosításában meghatározó szerepe van a családoknak és a köznevelési intézménynek. Iskolánk nemcsak a kötelező testneveléssel, a délutáni sportolással biztosítja a mozgást, hanem lehetőséget ad a gyermekek közlekedési szokásaira, a délutáni szabadidőre, a szabad játékidőre hatással lévő mozgásformákra is.

Intézményünkben az alábbi lehetőségek állnak a gyermekek rendelkezésre:

  • Közlekedési szokások: támogatjuk és népszerűsítjük tanulóink aktív közlekedését az intézménybe. Hagyománnyá kívánjuk tenni, hogy évente a rendőrség szakemberei megvizsgálják a tanulók kerékpárjainak felszereltségét, és tájékoztassák a szülőket a biztonsági hiányosságokról. Közösségi programjainkon kerékpáros ügyességi versenyeken bizonyíthatják tanulóink rátermettségüket.
  • Óraközi szünetek és a szabad játékidő: megfelelő időjárási viszonyok esetén tanulóink az óraközi szüneteket, az ebéd utáni szabadidőt az iskolaudvaron töltsék szabad és irányított játékokkal az udvari eszközkosarak felhasználásával, melyekben különböző sportszerekből válogathatnak a gyerekek.
  • Kötelező jellegű testnevelés órák: az iskolai testnevelés órák kulcsfontosságúak a gyermekek fizikai aktivitását tekintve, de a mozgásos aktivitáson túl a szociális és érzelmi hatás is lényeges eleme a testnevelés óráknak.
  • Délutáni mozgás- és sportprogramok:
  • kötelező jelleggel gyógytestnevelés a rászoruló tanulók számára,
  • lehetőség szerint atlétika, labdarúgás a sportágak iránt érdeklődő, de anyagi problémák miatt sportegyesületekbe be nem jutó tanulóink számára.
  • Egyéb alkalomszerű sportprogramok:
  • az egészségnevelési hét keretén belül minden alkalommal megszervezzük az összes tanulót érintő sportversenyt, mely igen nagy népszerűségnek örvend mind diákjaink mind szüleik körében.
  • Évente több alkalommal szervezünk házi bajnokságokat, osztályok közötti versengéseket különböző sportágakban, játékokban (pl.labdarúgás, „Kapitánylabda”, váltóversenyek stb.). Iskolanapok keretében lehetőség szerint vendégül látjuk más intézmények sportolóit barátságos versengésekre.

76

  • –        Gyermeknapi rendezvényeink fontos és jelentős részét képezik a különböző mozgásos programok: akadályversenyek, játékos váltóversenyek.
  • Hagyományt teremtettünk a minden tanév decemberében megrendezett „Mikulás futás” versenyünkkel, melyet jelmezbe öltözötten hajtanak végre a tanulók.

2.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait.

A beszámoltatás és a számonkérés alapelvei:

folyamatosság, rendszeresség,

korrektség,

igényesség,

objektivitás és empátia egészséges aránya,

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

2.8.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség– teljesítmény egységében kell értékelni.

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességének megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A kompetencia alapú oktatás során, a hagyományostól eltérő új tanulásszervezési eljárások, módszerek (kooperatív munkák, moduláris oktatás, témahét, projektmunka) elsajátításának értékelése az évközi érdemjegyekkel történik.

2.8.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése

Elsősorban az alapján végzik a nevelők, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

77

1-4.évfolyam

Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében százalékos értékelést alkalmaz az iskola év közben. A 2. évfolyamtól kezdve év közben érdemjeggyel fejezi a tanulók értékelését. (A szöveges az értékelési szempontokat úgy kell meghatározni, hogy azok jegyre lefordíthatók legyenek.) 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyam félévkor tantárgyanként a törvényben meghatározott szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia.

A szöveges értékelést az EMMI által ajánlott forma szerint, valamint szabadon választott szövegformát alkalmazva végezzük az elektronikus naplóban Szöveges értékelésünk szabadon fogalmazott szöveg, mely a gyermek személyiségének fejlődését, fejlesztését szolgálja. Elősegíti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kialakulását. Pontosabb és rendszeresebb visszacsatolást kap a szülő gyermeke teljesítményéről, az évfolyami/tantárgyi követelmények elsajátításáról. A szöveges értékelés a gyermek folyamatos fejlődéséről, fejlesztéséről való gondolkodásra készteti a pedagógust, így munkája tudatosabbá, egyenletesebbé válik, konkrét javaslatokat fogalmazhat meg az előrelépésre vonatkozóan. A szöveges értékelés egyaránt tartalmazza a pozitívumokat és a negatívumokat. Lehetővé teszi, hogy a gyermek teljesítményét ne csak a követelményekhez, hanem önmagához, képességeihez, eddigi teljesítményéhez viszonyítsuk. Így csökkenthető a teljesítményszorongás.

A „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén a szülő bevonásával lépéseket teszünk a gyenge teljesítmény okainak feltárására és a felzárkóztatás módjának kidolgozására. (Az okokat feltáró és a felzárkóztató munkába különböző segítő szakembereket, fejlesztő pedagógust is bevonunk.)

A 2- 8. évfolyamon a tanév folyamán a gyerekek érdemjegyeket kapnak: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Félévkor és tanév végén a tanulók tantárgyi teljesítményének minősítését 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) osztályzatokkal fejezzük ki a 2. évfolyam végétől kezdődően.

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a félévi és év végi osztályzatot külön minősítik a pedagógusok magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyrészekre a székhelyintézményben, a tagintézményben 3. évfolyamtól.

Az Etika és a Hit- és erkölcstan értékelése az előzőekhez igazodik, vagyis szövegesen az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében, a 2. évfolyam második félévétől 8. évfolyamig érdemjegyekkel. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Etika/Hit és erkölcstan” megnevezést használja.

78

Iránymutatás a szöveges értékelés fokozataihoz a tantárgyi értékelés esetén:

Kiválóan teljesítettA tanuló teljes egészében érti és tudja a
 tananyagot, amit önállóan alkalmazni is tud.
Jól teljesítettA tanuló nagyobb részben érti és tudja a
 tananyagot,   amitkisebb   tévedésekkel
 alkalmazni is tud. 
Megfelelően teljesítettA tanuló pontatlanul tudja a tananyagot, amit
 csak nevelői segítséggel tud alkalmazni.
Felzárkóztatásra szorulA  továbbhaladáshozszükséges  minimális
 követelményeket nem tudja teljesíteni.

Értékelés az 2 – 8. évfolyamon

Folyamatos értékelés

A folyamatos értékelés funkciói:

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái:

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése,

gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítmény értékelésére),

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),

szülőknek elektronikus ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről.

Félévi és tanév végi

A félévi és tanév végi –elektronikus ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:

félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

Az év végi osztályzat a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi.

Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján

79

milyen helyet foglal el (pl.: iskola- vagy tagozatváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén).

Törekszünk a formáló, segítő értékelés előtérbe helyezésére. A formáló, segítő értékelés lehetővé teszi, hogy a gyermek felelősséget vállaljon önmaga fejlődéséért, nevelődéséért. A formáló értékelés együttműködésre nevel.

Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása.

Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció –szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki.

Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév eredményességének megállapítása.

A teljesítmények mind mennyiségi, mind minőségi értelmezését alkalmazzuk. A követelményekhez mért teljesítmény arányát a témazáró dolgozatok esetében %-ban fejezzük ki, és értelmezzük is.

A magatartás és szorgalom értékelésénél komplexitásra törekszünk, ezért a magatartásnál a viselkedéskultúrát, a társas kapcsolatokat és szokásrendhez való viszonyulást értékeljük. A szorgalmat az iskolai szokásrendszer betartása kapcsán és az egyes tantárgyaknál is értékeljük.

A tanév elején ismertetjük a szülőkkel az iskola követelményeit.

Az értékelők kiosztása után lehetőséget biztosítunk a szülők számára a megbeszélésre.

A gyermekeknek is ismerniük kell, mit várunk el tőlük, ezért folyamatosan szóban tájékoztatjuk őket erről.

A félévi értékelés az elektronikus naplóba kerül be. A tanév végi értékelés a hivatalos nyomtatványokba kerül bele.

A tanulók tanév végi felmérőit egy évig megőrizzük.

Az előírt követelményeket az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.

Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend szerint tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel.

Az egyéni munkarend szerint tanuló diák magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az egyéni munkarend szerint tanuló diák az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a

tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.

Az egyéni munkarend szerint tanuló diák kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt egyéni munkarend szerint folytatja tanulmányait.

A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

80

2.8.3. Az SNI tanulók értékelése

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján hozott intézményvezetői határozattal, az osztályzattal és érdemjeggyel történő értékelés alól felmentett tanuló féléves és éves munkáját a szaktanár(ok) szövegesen értékeli(k). Az értékelés célja:

motiválás

a személyiség fejlesztése

önértékelő képesség fejlesztése

visszajelzés a tanuló tudásáról

Értékelési alapelvek

legyen egyszerű és áttekinthető a tanuló számára is

többszöri, sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák alkalmazása legyen differenciált, személyre szóló, a fejlődési állapotot tükrözze

legyen segítő, tanácsadó jellegű, terjedjen ki a sikerre és a sikertelenségre is legyen kiszámítható és azonos feltételeket teremtő legyen folyamatos, rendszeres, tervszerű

a helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani, és a szép, helyes beszédet megkövetelni

a    szülő számára hozzáférhetővé tesszük tantárgyanként, évfolyamonként a továbbhaladáshoz szükséges követelményszintet,

objektív, érvényes és megbízható legyen

a tanulási folyamat különböző szakaszainak befejezésekor, átfogó feladatlapokat alkalmazzuk és a szakaszt osztályzattal zárjuk.

2.8.4. Értékelés jelölése az elektronikus naplóban

  1. évfolyamon a tanulók értékelését %-ban kifejezve rögzítjük az elektronikus naplóban. 2-8. évfolyamon osztályozásra – értékelésre az ötfokú skálát alkalmazzuk a törvényi előírások szerint.

Az elektronikus naplóban a következő súlyozást alkalmazzuk az egyes értékelési területeken:

beszámoló100 %
gyakorlati feladat100 %
házi dolgozat100 %
házi feladat80 %
írásbeli témazáró dolgozat150 %
másik intézményből hozott értékelés100 %
órai munka100 %
Projektmunka100 %
szóbeli felelet100 %

81

2.8.5. A tanulók számonkérése, ellenőrzése

A számonkérés formái:

A tanár joga eldönteni, hogy mire osztályoz: szóbeli vagy írásbeli feleletre, óraközi munkára, kiselőadásra, stb., de a szóbeli és írásbeli számonkérésnek egyensúlyban kell lenni, kivéve, ha a tanuló sajátos képessége ezt indokolja (szakértői javaslat).

A számonkérés gyakorisága:

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból 1-1 témakörön belül minden tanulónak legalább 2 érdemjegyet kell szereznie.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő a KRÉTA elektronikus ellenőrzőn keresztül értesíti. A bejegyzéseket az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és kevés számú érdemjegy esetén felhívja a tantárgyat tanító kolléga figyelmét.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok:

0-39%  elégtelen (1)

40-54% elégséges (2)

55-79% közepes (3)

80-89% jó (4)

90-100% jeles (5)

A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái:

Röpdolgozat

Dolgozat

Írásbeli felelet

Teszt

Témazáró dolgozat

Korlátok:

Mivel a témazáró megírása elég nagy terhet jelent a tanulónak, ezért 1 tanítási napon csak legfeljebb 2 tárgyból íratható.

Az írásbeli beszámoltatás nem lehet a büntetés eszköze.

A témakörök előtt megfelelő összefoglalás előzze meg a témazáró írását.

A tanulók tájékoztatása az írandó dolgozatokról: Legkésőbb a dolgozat írását megelőző órán (összefoglaló órán).

82

Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya

Elvek:

Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.

Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.

A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).

A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás, diszgráfiás) tanulónak, illetve azon tanulóknak, akiknek a szakvéleménye ezt javasolja, lehetőséget kell biztosítani, hogy amennyiben kéri, tudásáról szóban adjon számot. Ha a tanuló fogyatékossága írásképtelenséget okoz, akkor a diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.

Az SNI és BTMN-es tanulók esetében az értékelésnél figyelembe kell venni az értékelésre vonatkozó igazgatói határozatokat.

Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.

Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. felső tagozat: szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése)

A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.

Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: témazáró dolgozat, írásbeli felelet – 10 munkanap

Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus.

A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be pedagógus. (Előzetes bejelentés nélkül a tanuló magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.)

2.8.6. Az értékelés dokumentálása

Az értékelés közlésére a jogszabályokban előírt nyomtatványokat, az iskola által készített értékelő lapokat, valamint az elektronikus naplót használjuk.

Elektronikus napló, melybe a pedagógusok írják be az érdemjegyeket, valamint a félévi és év végi osztályzatokat, illetve a szöveges értékelést, dicséreteket, elmarasztalásokat, alkalmazotti intézkedéseket; az osztályfőnök adja a magatartás, szorgalom jegyeket.

Bizonyítvány és törzslap a tanuló tanév végi előmenetele, a nevelőtestület határozata a továbbhaladásról, testületi dicséretről.

83

2.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése és minősítése

A tanév rendjéről szóló rendeletben rögzített időpontban az iskola – az 1-4.évfolyam kivételével – megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A Magyar Diáksport Szövetség bevonásával kialakításra került az új mérési módszer, a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt).

A tesztrendszer sztenderdjei a következő paraméterek alapján kerülnek meghatározásra:

  • kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás)
  • vázizom funkcionális fittsége izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság)
  • testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index)

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú tesztet tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképességi) profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet, míg a hajlékonysági profil 1 db tesztet tartalmaz.

A NETFIT® helyes felhasználásakor az alábbi alapelveknek kell megfeleltetni az alkalmazott módszereket:

  • Fizikai és érzelmi szempontból egyaránt biztonságos környezet megteremtése.
  • A NETFIT® a tanmenet tervezett része, amelyre megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre. Felhasználása az őszi időszakban tipikusan diagnosztikus célú, míg az év közbeni alkalmazással folyamatközpontú értékelési lehetőséggé válik.
  • A NETFIT® felmérések előtt fontos a diákok felkészítése az „éles” teszthelyzetre
  • Nem szabad elfelejteni, hogy a teszteredményeket a testnevelésórán végzett „munka” mellett számos genetikai és környezeti tényező befolyásolja, amelyre a diákoknak nincs ráhatásuk.
  • Az egyes felmérések alkalmával (kivéve a kötelező mérést) nem szükséges minden egyes NETFIT® tesztelemet elvégeztetni a diákokkal.
  • A NETFIT® folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására, amely kiváló tanulást támogató eszközzé formálja azt.
  • A fittséghez, fittségi állapot fejlesztéséhez kapcsolódó ismeretek, a tesztek pontos végrehajtási módjainak ismerete, a hibák felismerése, a saját eredmények értelmezése az öntesztelés és önértékelés módja, az önálló edzésprogramok tervei, a társaknak nyújtott megfelelő segítség mind-mind képezhetik a szummatív értékelés alapját. Megfelelő szempontrendszer alapján így alkalmasak osztályozásra, szöveges értékelésre, vagyis beszámíthatók a féléves és év végi értékelésbe egyaránt.

A megújult mérési módszerhez és tartalmakhoz természetesen szükséges, hogy a vizsgálatokat támogatóeszközök is a pedagógusok rendelkezésére álljanak.

84

A Magyar Diáksport Szövetség projektjében ezért összeállítja, és ingyenesen az iskolák rendelkezésére bocsátja azt az eszközcsomagot, amelynek tartalma az alábbiak szerint foglalható össze:

  • mérési útmutató,
  • hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz,
  • oktató DVD
  • tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor)

A NETFIT® az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna).

További fizikai állapotmérések végezhetők az iskolában:

1-8. Évfolyam

  • Ugróerő: helyből távolugrás
  • Állóképesség: 6 perc futás
  • Dobóerő: kislabdahajítás

Feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának az ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

A mérések ideje

  • ősszel (szeptemberben)
  • tavasszal (májusban)

A mérések dokumentálása

  • az eredmények rögzítésére szolgáló formanyomtatványok, melyeket, a testnevelést tanító pedagógusok kezelnek, valamint a központi digitális felület, melyen rögzíteni kell a tanulók eredményeit.

A mérések mozgásanyagát az Oktatási Minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadványból végezzük.

A választás szempontjai

  • egyszerűség
  • kevés szerigényűek
  • bárhol végrehajthatók
  • megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét

85

2.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.10.1. Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei:

az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései;

az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció;

az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése;

az egészségérték tudatosítása. Az egészség szellemi, szociális és testi jólétet jelent, amelynek elérését az egészségnevelési programok segítik.

Az egészségnevelés keretei az iskolán belül:

tanórai

tanórán kívüli:

  • rendszeres o alkalomszerű

formában valósulnak meg.

Egészségnevelési feladataink:

  • alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt o biztosítsuk, hogy rendelkezzenek ilyen irányú ismeretekkel o korosztályának megfelelő legyen a tanuló terhelése

o  részesüljenek mindennapos testedzésben

o a gyermekek testi képességeinek megismerésére ősszel és tavasszal végezzünk méréseket + NETFIT

o a tanulók tevékenyen vegyenek részt az iskola és tágabb környezete értékeinek megőrzésében és gyarapításába, kapcsolódva ezzel a környezeti nevelés feladatihoz

Az egészségfejlesztés által fontos módszerek és eljárások:

Iskolánkban kiemelt szerepe van a testnevelésnek és a sportfoglalkozásoknak.

Tovább folytatjuk az iskolai egészségnevelés terén elkezdett programokat:

  • Tanácsadás, családi életre nevelés – segítő beszélgetések, preventív szolgálat o Egészségnevelési tantárgy a biológia tantárgyba történő oktatása

A táplálkozáskultúra érdekében együttműködünk az iskolai gyermekétkeztetéssel és – amennyiben működik – az iskolai büfével.

Eszközeink:

86

  • ·         Munkánk során alkalmazzuk az egészségfejlesztés rendelkezésére álló tanítási programokat, szakirodalmat.
  • Folyamatos kapcsolatot tartunk és építünk ki az egészségfejlesztésben érintett intézményekkel, személyekkel.
  • Nemzeti Népegészségügyi Központ
  • Humán Szolgáltató Központ
    • Ifjúságvédelem
    • Iskolaorvos, védőnő
    • Családok
    • Szaktanárok
  • Drogambulancia
    • Egyházak

Az egészségnevelés feladataiban jelentős szerepet vállal az iskolai diákönkormányzat.

házirend megvitatása és véleményezése

folyosó és udvari ügyelet megszervezése, ellátása helyi tisztasági akcióban való részvétel iskolánk körüli takarítási akció lehetőség szerint papírgyűjtés

felvilágosító jellegű előadások szervezése: káros szenvedélyek megelőzése, Közlekedésbiztonság 1-8 osztály.

Rendezvények:

lehetőség szerint papírgyűjtés

egészségnevelési hét programsorozat

madarak fák napja

Táborok:

turisztikai, sporttábor, tematikus táborok: pl. Erzsébet tábor vagy EFOP-3.3.5-19-2020-00043 „Százszorszép szivárvány” tábor megszervezése, amennyiben lehetőség és anyagi forrás biztosított. (3. melléklet szerint, mint korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program intézményi adaptálása)

2.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Az iskola hitvallása

A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet- környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti- környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére.

87

Ennek szellemében neveljük a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Pedagógiai célok

  • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
  • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
  • fenntarthatóságra nevelés
  • érzelmi és értelmi környezeti nevelés
  • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
  • tolerancia kialakítása
  • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
  • az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
  • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
  • az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
  • ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenti azok súlyosságát
  • helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések
  • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
  • globális összefüggések megértése

Az iskola környezeti nevelés elvei

A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre.

A környezeti nevelés átfogó céljainak megvalósulásához a helyi célok megvalósulásán keresztül vezet az út. Az iskola környezeti nevelésének helyi céljainak megvalósítása érdekében segítenünk kell tanulóinknál az alábbiak kialakulását:

a nyitott, önálló személyiséggé válást,

az élet tiszteletét, az értékek védelmét,

az áldozattá válás megelőzését,

erőszakmentes konfliktuskezelés,

egészséges életmód igényét.

Helyi célok:

a tantárgyak környezeti nevelést segítő lehetőségeinek maximális kihasználása – szemléletformálás

községünk, az iskola hírességeinek élete – kutató munka – falumúzeum, a helyi természeti és épített környezeti értékek megismertetése tanulóinkkal

hagyományok ápolása:

  • iskolanap szervezése a környezetvédelem jegyében o nyári táborok szervezése

o  drogprevenciós program folytatása

o osztályfőnöki órák a környezetvédelem nevében o lehetőség szerint papírgyűjtés

o  pályaorientációs nap

88

A környezeti nevelésben külső, belső partnereink

Külső partnerek:

szülők

szülői szervezet

fenntartó

más iskolák

helyi intézmények, vállalkozók, civil szervezetek, egyesületek, társaságok

hatóságok

pedagógiai intézet

szaktanácsadók

Belső partnerek:

iskolavezetés

tantestület tagjai

munkaközösségek

osztályfőnökök

tanítók, tanárok

DÖK vezető

napközis nevelők

könyvtáros

diákok

technikai személyzet

Környezeti nevelés színterei:

A kapcsolódási pontok megkeresése az egyes tantárgyakkal és a megfelelő témakörök beépítése a tantárgyi tanmenetekben kerül megjelenítésre.

Tanórán kívül szervezett foglalkozások:

Madarak és fák napja

egészségnevelési hét:

vetélkedők

rajzkiállítások

sportvetélkedők

lehetőség szerint papírgyűjtés

könyvtári böngészde

Iskolán kívül:

múzeumlátogatás

tanulmányi kirándulások szervezése határainkon belül és határainkon túl, kerékpár- és gyalogtúrák a környezeti értékek felfedezésére

nyári táborok

  1. környezet- és egészségvédelemhez kapcsolódó programjaink:

·  Egészségnevelési hét programjai

  • Május 10. Madarak és fák napja

89

  • Kiállítások megtekintése a témához kapcsolódóan
  • Média – A helyi és suliújsággal tartunk kapcsolatot
  • Tanulmányi kirándulás – Cél egy-egy terület megismerése
  • „Zöldesítés-parkosítás” – ha anyagi keret áll a rendelkezésünkre
  • Lehetőség szerint papírgyűjtés – iskolai rendezvények, események támogatásához Vetélkedők, tanulmányi versenyek, levelezős versenyek, megyei, országos szintű megmérettetések
  • Kézműves foglalkozás – természet adta anyagok, hulladék-anyagok felhasználásával

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok

Rövid távú célokFeladatok Sikerkritériumok Felelős
A környezeti nevelés az oktatásA helyi tantervben műveltségiAz iskolai élet egészét átfogó Minden nevelő
és nevelés valamennyi területénterületenként és a tanmenetben iskörnyezeti nevelés valósul meg: 
jelenjen meg.konkrétan jelöljük meg aátdolgozott tanmenetek 
 feladatokat és az alkalmazni 
 több  környezetinevelési 
 kívánt módszereket. 
  tartalom a tanórákon 
    
  változatosabbtanítási, 
   tanulássegítési környezeti 
   nevelési módszerek 
A pedagógusok, a felnőttKépzések, továbbképzések adottA felnőttek rendelkeznek mindazonMinden dolgozó
dolgozók és a szülők személyestémában.ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel 
példájukkal legyenek a és személyiségvonásokkal, amelyek a 
környezettudatos életvitel környezettudatosság alakítása során 
hiteles terjesztői mintaként szolgálnak.  
Az iskola tisztaságánakA helyes szokások kialakítása.Javul az iskola tisztasága. A tanulókDiákönkormányzatot segítő
javítása, a szemét és az iskola dolgozói szelektíventanár, technikai dolgozók,
mennyiségének csökkentése. kezelik a papírhulladékot. Csökkenadminisztratív dolgozók
  az elszállított szemét mennyisége. 

Kevesebb a csomagolási hulladék a

szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal

Rendszeres, majd alkalmankénti                                                         Nem lesznek nyitva felejtett vagy              Mindenki

ellenőrzések. Mérések,               csöpögő csapok, égve felejtett

számítások, következtetések – és villanyok. Észrevehetően csökken az ezek közlése , iskolaújság és az iskola víz- és villanyszámláján

iskolarádió „zöld” rovatában.     szereplő összeg.

A tanulók ismerjék megA természetben, környezetbenHa ismeri környezetét, jobbanMagyar-történelem
szűkebb környezetüket, lássákvégzett szemlélődés,szereti, kötődik hozzá és megóvja.Biológia szakos pedagógusok
az értékeket, problémákat,vizsgálódás, kutatómunka; 
  
ápolják a hagyományokat!kiállítások, vetélkedők,  
 előadások szervezése a „jeles  
 napokra”.  
Legyenek a tanulókFaültetés, téli madáretetés.Változik az osztály közvéleménye,osztályfőnökök
környezetük védelmezői! morálja. Beszélgetéseken, 
  osztályfőnöki órákon, kirándulásokon 
  egyre többször téma a szülőföld 
  értékei. A tanuló kötődik környezet 
  egy darabkájához, és ezen keresztül 
  átérzi környezetünk megóvásának 
  fontosságát. 
Fejlesszük a tanulókvideóanyag és CD-k beszerzése.Egyre több gyerek kér feladatot, tartKönyvtáros
problémamegoldóInternet-hozzáférés biztosítása.kiselőadást, power pointos bemutatót. 
gondoskodásmódját, az önálló   
ismeretszerzés képességét –   
megalapozva az élethosszig   
tartó tanulást!   

90

2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja:

a    halmozottan hátrányos helyzetű, illetve gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése,

az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése,

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az esetleges diszkrimináció visszaszorítása.

Célunk az, hogy oktatási intézményünkben érvényesüljön a

szegregáció mentesség

diszkrimináció mentesség

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása az integráció biztosítása

Tématerület

A HHH gyerekek és tanulók megtalálása, bevonása a szolgáltatásokba

Deszegregáció

Továbbtanulás

A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása

Aktorok

Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) Szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) civilek, CKÖ, óvodák, iskolák

Érintett iskola, befogadó iskolák, Önkormányzat, CKÖ, civilek (pl. tanodát működtető civil szervezet, szülők) Általános iskola, partner középiskolák, pályaorientáció megvalósításában közreműködő egyéb partnerek (pl. munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó munkatársai), mobilitási támogatást biztosító önkormányzat

Feltárt problémaHHH-diákok nem tanulnak tovább érettségit adó
 középiskolában
Elérendő célA HHH továbbtanulási arányok megfelelnek az iskolai
Beavatkozásokátlagnak; az iskolai átlag az országos átlag közelébe kerül
Az oktatás színvonalának emelése
 ·  belső értékelési rendszer megerősítése
 ·  a pedagógiai módszertan fejlesztése
 ·  szükség esetén kompetenciafejlesztési intézkedési
 terv készítése
 ·  pályázati lehetőségek kihasználása – Komplex
 felkészítő program a HHH-tanulók iskolai

91

sikerességének javítása érdekében (pl. egyéni

fejlesztések, csoportfoglalkozások, mentorálás)

  • jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében
  • A HHH tanulók középiskolai kollégiumi felvételének elősegítése, a kollégiumi ellátással járó programok (pl. Arany János program) kihasználásának támogatása

Tájékoztatás, kommunikáció

  • Informálódás, és tájékoztatás a HH és HHH-tanulók továbbtanulási lehetőségeinek támogatási rendszeréről, annak érdekében, hogy az iskola továbbtanulásra tudja sarkallni hátrányos helyzetű tanulóit.
  • Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok)
  • A HHH-tanulók megismertetése a számukra biztosított továbbtanulási lehetőségekkel, támogatásokkal
  • szülői tájékoztató program végrehajtása, továbbtanulás, kollégiumi részvétel, stb. fontosságáról; a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel
  • pályaorientáció hangsúlyosabbá tétele az osztályfőnöki órák tananyagában
  • prevenciós programok megvalósítása

Egyre nő azon gyermekek száma, akiknél a fejlődésüket fenyegető biológiai-fiziológiai, szociális és pszichés sérülés legtöbb tényezője már jelen van. Mind több esetben tapasztaljuk a jelzésértékű tüneteket, lelkiismereti funkcióik hiányait, viselkedésük negatív tartományának erősödését.

Ezért is vált szükségessé, hogy iskolánk külön is végiggondolja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítását, rendszerbe foglalja azokat a tevékenységi formákat, amelyekkel

  • miután feltérképezte a helyzetet és a problémákat felismerte – enyhíteni tud a szociális hátrányokkal küzdők sorsán. Ennek kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre.

A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

92

A szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák

Az integrált nevelés egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be pedagógiai rendszerünkbe.

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontás egyes szaktár-gyak tanításában. Számítani kell arra, hogy az otthoni légkör esetleg alkalmatlan a tanulásra. A tananyag megértése, gyakorlása elsősorban a tanítási órák keretei között történjen meg.

  • Az integráció – a heterogén összetételű osztályok és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását részesítjük előnyben.
  • Diagnosztikus bemeneti méréseket végzünk.
  • Értékelő esetmegbeszéléseket tartunk.
  • Heterogén osztályokat alakítunk ki.
  • Együttműködünk a szülői házzal, a gyermekjóléti szolgálattal, a szakmai és szakszolgálatokkal.
  • Tanórán kívüli programokat és szabadidős tevékenységeket szervezünk.
  • Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést alkalmazunk.
  • Felkészítjük a tanulókat a továbbtanulásra.
  • Kulcskompetenciákat fejlesztő programelemeket alkalmazunk a tanórákon és a tanórákon kívül.
  • Szakköröket szervezünk az egyéni képességek kibontakoztatásához.
  • Mentálhigiénés programokat szervezünk.
  • A tanulóknak önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozásokat szervezünk.
  • Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programokat szervezünk.

Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, órák biztosítása. A fejlesztő és felzárkóztató pedagógiai tevékenységek harmonikus egységet alkotnak a tanítás órákkal. Pozitív érzelmi töltésűek, a személyiség egészét fejlesztik, sikerélményt adnak, önbizalom fejlesztők.

Diákétkeztetés, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók a megállapított étkezési, térítési díjnál kedvezményben részesülhetnek.

Versenyeken, vetélkedőkön való részvételi hozzájárulások. Esély a részvételre, nevezési díjak átvállalása alapítványi támogatással.

A hátrányos helyzetű tanulók esetében a sikeres pályaválasztás érdekében kiemelt fontosságú a reális énkép megalapozása, fejlesztése. A tanulók érdeklődési körébe tartozó szakmák részletes megismertetésével, hosszú távú lehetőségek bemutatásával, pályaorientációs napok szervezésével igyekszünk megkönnyíteni diákjaink pályaválasztását, a korai lemorzsolódás elkerülését. A pedagógusok szükség esetén, külön kérésre a szülőknek is segítséget nyújtanak a megfelelő szakmaválasztás érdekében (pl. egyéni megbeszélések, tájékoztatók, segítség a pályaorientációs tanácsadásra való bejelentkezésben).

A „Mi a pálya?” – Pályaorientáció a Szolnoki Tankerületi Központban c. projekt jelentősen hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók sikeres pályaválasztásához. Bizonytalanság esetén szorgalmazni kell, hogy a tanuló a szülővel együtt vegyen részt a 3 lépcsős tanácsadási folyamat megvalósításában.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége: kapcsolat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, kölcsönös tájékoztatás a gyermek érdekében tett lépésekről. A kapcsolattartás terjedjen ki a szakszolgáltató intézményekre is.

93

Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

Drog és bűnmegelőzési programok. Cél, hogy a tanulók megtanuljanak védekezni a káros szenvedélyek csábítása ellen: bekapcsolódás a rendőrség által szervezett programba, osztályfőnöki órák témái, egészségnevelési hét programjai.

Céljaink rövid távon

Kiemelt feladatunk, hogy pontosan lássuk az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét. Törekszünk arra, hogy csökkentsük a hátrányokból fakadó különbségeket, a jogszabályi előírásokhoz igazítsuk településünk közoktatását.

Céljaink középtávon

Esélykiegyenlítő munkánk sikeres, ha javulnak a HHH-tanulók kompetenciamutatói és továbbtanulási eredményei. Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, további javítását is, így például a HHH-diákok kiemelkedő arányú tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételét.

2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.12.1. A magatartás értékelésének elvei

A tanulók magatartásának értékelésénél az 1 – 8. évfolyamon a

  • példás (5)
  • Jó (4)
  • változó (3)
  • rossz (2)

érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk.

Az 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén ér-demjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemje-gyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az elektronikus naplóba, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki

  • a házirendet betartja,
  • tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,
  • kötelességtudó, feladatait teljesíti,
  • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,
  • tisztelettudó,
  • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen vi-selkedik,
  • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz.

94

  • –          óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,
  • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

  • a házirendet betartja,
  • tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
  • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,
  • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
  • az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,
  • nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c.) Változó (3) az a tanuló, aki:

  • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be.
  • a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,
  • feladatait nem teljesíti minden esetben,
  • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,
  • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
  • osztályfőnöki intője van, igazolatlanul mulasztott.

d.) Rossz (2) az a tanuló, aki:

  • a házirend előírásait sorozatosan megsérti,
  • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
  • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
  • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,
  • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
  • több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
  • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felso-rolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A különböző tanulásszervezési eljárások során tanúsított magatartás, segítőkészség, odafigyelés, együttműködés minősége a magatartás jegyekhez beszámít.

2.12.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1. – 8. évfolyamon:

  • példás (5)
  • jó (4)
  • változó (3)
  • hanyag (2)

érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk.

Az 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén ér-demjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemje-gyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az elektronikus naplóba, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni.

95

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki:

  • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
  • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
  • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,
  • munkavégzése pontos, megbízható,
  • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
  • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

  • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
  • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív,
  • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,
  • taneszközei tiszták. rendezettek

c.) Változó (3) az a tanuló, aki:

  • tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,
  • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti.
  • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.
  • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,
  • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

  • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
  • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,
  • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
  • feladatait folyamatosan nem végzi el,
  • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,
  • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
  • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A különböző tanulásszervezési eljárások során tanúsított hozzáállás, segítőkészség, odafigyelés, együttműködés minősége, mennyisége a szorgalom jegyekhez beszámít.

2.12.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

  • példamutató magatartást tanúsít, vagy
  • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
  • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
  • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
  • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben, jutalomban részesíti.

96

Az iskolai dicséret, jutalmazás formái

a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

  • tanítói, tanári, nevelői dicséret
  • osztályfőnöki dicséret,
  • igazgatói dicséret,
  • nevelőtestületi dicséret.

A dicséreteket az elektronikus naplóba be kell vezetni.

b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

  • szaktárgyi teljesítményért,
  • példamutató magatartásért,
  • kiemelkedő szorgalomért,
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

c.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

Tószegen a 8 éven át kiemelkedő magatartású és szorgalmú tanulók közül 3 fő részesül a települési önkormányzat által adományozott „Tószegi Iskola Kiváló Tanulója” címben, amelyet a tanévzáró – ballagási ünnepélyen adnak át.

Az Endre Király Tagintézményben:

  • Az a legalább jó magatartású 4. osztályos tanuló, aki 1. osztályban kiválóan megfelelt minősítést kapott, majd ezt követően kitűnő tanulmányi eredményt ért el 2-4. osztályban, a tanévzárón beírja a nevét az iskola „Ezüstkönyvébe”.
  • Azok a nyolcadikos tanulók, akik több éven át kiemelkedően teljesítettek, jutalmukat a ballagási ünnepségen kapják meg. Aki tanév végi legalább jó magatartását és kitűnő tanulmányi eredményét megtartja 8. osztályig, illetve a nevelőtestület javaslata alapján a tanévzárón beírja a nevét az „Aranykönyvbe”.

d.) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és osztályfőnöki dicséretet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

Fegyelmezés

Azt a tanulót, aki

  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti
  • vagy a házirend előírásait megszegi
  • vagy igazolatlanul mulaszt,
  • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének fegyelmezésben lehet részesíteni.

Az iskolai fegyelmezés formái:

  • Szaktanári figyelmeztetés
  • Napközis nevelői figyelmeztetés
  • Osztályfőnöki figyelmeztetés

97

  • –          Osztályfőnöki intés
  • Osztályfőnöki megrovás
  • Igazgatói figyelmeztetés
  • Igazgatói intés
  • Igazgatói megrovás
  • Tantestületi figyelmeztetés
  • Tantestületi intés
  • Tantestületi megrovás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

2.13.1. Belső fejlődéskövető rendszer

Célunk a tanulmányi munka eredményességének javítása, az egyéni nyomon követés. Ennek megvalósításának érdekében jött létre intézményünk belső mérési- értékelési rendszere. 3-8.osztályban matematika, magyar nyelv és irodalom, természetismeret/természettudomány tantárgyakból, 4-8.osztályban angol idegen nyelvből, 5-8. osztályban történelem tantárgyból végzünk bemeneti és év végi felméréseket. A bemeneti mérést százalékkal, a tanév végi mérést érdemjeggyel értékeljük, kivéve 7-8. évfolyamon a természettudományos tárgyakat összefoglaló mérést. Az eredmények alapján meghatározzuk az osztályszintű, az egyéni célokat és feladatokat. Megjegyzés: Azokon az évfolyamokon, ahol a tanuló a tantárgyat első évben tanulja, bemeneti mérés nincs.

Megtörténik a BTMN-esélyes tanulók kiszűrése és gondozása, valamint a fejlesztő foglalkozások szervezése. A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez.

Ennek eszköze:

  • A képesség-felzárkóztató foglalkozás szervezése.
  • A továbbtanulással kapcsolatos tanácsadás, segítés.

Szülői konzultáció, tájékoztatás:

  • A tanulók mellé rendelt pedagógusok a tanév elején személyes konzultáció keretében tájékozódnak a szülői tapasztalatokról, igényekről. Tájékoztatják a szülőt arról, hogy milyen lehetőséget tud nyújtani az iskola gyermeke eredményes felkészüléséhez.

98

Ha a 2-8. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, legalább heti egy vagy legalább havi három alkalommal egyéni vagy kiscsoportos foglalkozást szervezünk számára az EFOP-3.11.1-17-2017-00023 – „Szülő-Suliba” Hívogató pályázat befejezéséig, illetve amíg a fenntartó e tevékenységre forrást biztosít.

  • A tanulók megsegítését és haladását a kijelölt pedagógusok kísérik figyelemmel, akik a szaktanárok véleményét összegzik. A szülőt legalább félévente egyszer személyesen tájékoztatjuk gyermeke haladásáról, fejlődéséről (például: fogadóóra, személyes konzultáció). Az értékelésen jelen lehet a tanuló is, ha szükséges, kötelező jelleggel. Indokolt esetben meghívást kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselője is.

2.13.2. A kompetencia alapú oktatás elemei, módszertanának alkalmazása

A gyorsuló ütemben változó, információ-bázisú világban az iskolára új szerep hárul: a tanulókat nemcsak alapvető ismeretekkel és készségekkel kell ellátnia, hanem a magas szintű gondolkodást, a fejlett kommunikációs és társas viselkedési készségeket is ki kell alakítania.

Alapvető célunk, hogy új tanulásszervezési eljárásokkal a szociális és kulturális hátránnyal induló gyermekek számára megkönnyítsük az ismeretek elsajátításának folyamatát.

A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése.

A tananyag közvetítése során építünk a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók hozott tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését az eddigieknél jobban építve az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre is.

Az új tanulási-tanítási formák további kiemelt céljai:

az  élethosszig tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, melyek megalapozzák a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodást,

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,

az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók szegregációmentes együttnevelése, oktatása,

az esélyegyenlőség érvényesítése,

az egyenlő hozzáférés biztosítása,

újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, alkalmazása az eddig eredményesen használt régi módszerek mellett,

digitális írástudás elterjesztése,

a gyermekek számára otthonosabb, barátságosabb iskolai környezet megteremtése, a kompetencia alapú oktatás alkalmazása az intézményben,

a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő pedagógiai módszertani kultúra megismerése, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése.

A kompetencia alapú oktatás keretében bevezetett innovációk részletezése

  • Szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület fejlesztése a tantárgyak keretében.
  • Matematika kompetencia terület fejlesztése a matematika, fizika, kémia tantárgy keretében.
  • Szociális kompetencia terület fejlesztése több tárgy keretében (pl. környezetismeret, vizuális kultúra, technika, ének, osztályfőnöki, etika stb.).
  • Témahét megszervezése 1-4 és/vagy 5-8. évfolyamon.

99

  • ·      Digitális tartalmak, taneszközök használata.

Új tanulásszervezési eljárások:

– Kooperatív technikák: olyan tanulási tevékenységek, melyek célja az együttműködésen alapuló ismeretszerzés és társas kapcsolatok fejlesztése.

– Drámapedagógiai eljárások: olyan szerepjátékok, melyek segítik az ismeretek elmélyítését, az empátiát, az együttműködési képességek fejlődését.

– Differenciálás, egyéni képességek fejlesztése: a tananyag mennyiségi és minőségi (tartalmi) elrendezése a tanulók képességeihez, egyéni haladási üteméhez igazodva

– Projekt oktatás: olyan tanulásszervezési eljárás, melynek során a tanulók egy valóságos problémát oldanak meg, egy szerteágazó témát dolgoznak fel hosszabb időn keresztül, melynek során a tantárgyak ismeretanyagát az adott téma köré építjük fel. A folyamat végén egy tárgyi vagy szellemi produktum keletkezik.

– Témahét: a tananyag vagy ahhoz kapcsolódó központi téma komplex elsajátítása iskolai és iskolán kívüli keretekben, sokszínű módszertani eszközök segítségével.

– IKT eszközök használata: a digitális taneszközök (laptop, digitális tábla, projektor, szavazórendszer, számítógép, tablet) egyre szélesebb körű használatával a tanulók lehetőséget kapnak a digitális írástudás elsajátítására.

Az új tanulásszervezési eljárások egyéni fejlődés szempontjából hatékonyabbak, hiszen jobban alapozunk a gyermekek iskolán kívül szerzett ismereteire, melyeket kutatásaik, felkészüléseik során egyénileg bővíthetik.

Az érintett tantárgyak étékelése

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az érintett tantárgyak értékelése a 2.7. fejezet szerinti értékelési szabályok szerint történik.

A kompetencia alapú oktatás során, a hagyományostól eltérő új tanulásszervezési eljárások, módszerek (kooperatív munkák, témahét, projektmunka) elsajátításának értékelése az évközi érdemjegyekkel történik.

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer

A kompetencia alapú oktatás implementációja

Tevékenységek                     Évfolyam        Kompetenciaterület

digitális tartalmak, taneszközök használata

A hátrányos helyzetű és SNI

tanulók

esélyegyenlőségének

javítása

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban az oktató-nevelő munka során.

 szövegértés,
1-8.szövegalkotás,
matematikai,
 
 digitális
1-8.Szövegértés,
szövegalkotás,
A megismert tanítási
matematikai,
módszerek alkalmazása
szociális és életviteli
 
 Szövegértés,
1-8.szövegalkotás,
A megismert tanításimatematikai,
módszerek alkalmazásaszociális és életviteli,
 digitális

100

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan (a beavatkozás szükségessége esetén tanévre készített intézkedési tervek).

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott módszerek

Módszertani elemek:

  • óvoda-iskola átmenet segítése
  • hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás
  • habilitációs és rehabilitációs tevékenység
  • az inkluzív nevelés
  • attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak
  • tanórai differenciálás
  • kooperatív tanulás
  • a drámapedagógia eszközei
  • tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
  • projektmunka (egyéni és csoportos)
  • prezentációs technikák
  • tanulói értékelési formák gazdagítása

A tanulásszervezés módszerei

Alapmódszerek:

  • tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
  • munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
  • individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek (tanórán és tanórán kívül)

  • páros munka
  • csoportmunka
  • játék
  • szerepjáték (drámapedagógia)
  • vita, érvelés, meggyőzés (kommunikáció eszközeinek használata)
  • kutató-felfedező módszer
  • kooperatív módszerek
  • projekt módszer
  • digitális eszközök és tartalmak alkalmazása
  • versenyek, egyéni felzárkóztatás
  • tehetséggondozó és szakköri foglalkozások
  • nemzetközi levelezés
  • terepgyakorlatok

101

  • –        színház, mozi, hangverseny, múzeum látogatása

A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések

A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:

  • Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
  • IKT eszközök alkalmazásának fejlesztése
  • A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

  • Csoportmunka
  • Pármunka-tanulópár
  • Egyénre szabott munka
  • Részben egyénre szabott munka
  • Önálló munka
  • Frontális osztálymunka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:

  • Mennyiségi differenciálás
  • Minőségi differenciálás
  • Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok:

  • Új ismeretanyag feldolgozása
  • Alkalmazás-gyakorlás
  • Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok:

  • Problémamegoldó csoportfeladatok
  • Alkotó feladatok
  • Felfedező, kutató feladatok
  • Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
  • Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak:

  • az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,
  • az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,
  • multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),
  • multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,

102

  • ·        e-Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.

Tevékenységi és munkaformák:

  • Differenciált tanulásszervezés
  • Kooperatív technikák alkalmazása
  • Projekt-módszer elterjesztése, projektoktatás
  • Tevékenységközpontú pedagógiák
  • Az alapozó időszak elnyújtása, a személyre szabott tanulás-tanítás előtérbe helyezése
  • Fejlesztő értékelés bevezetése
  • A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
  • Témahét

Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó tevékenységrendszer:

  • Önálló innováció
  • A jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására.

Intézményi szintű digitális oktatási rendszerként az Office 365 alkalmazás csomagot használjuk a tanórákon és tanórákon kívül is.

A kompetencia alapú oktatás eszközszükségletének elvei

Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges az egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.

Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.

A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.

Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási

adminisztráció megvalósításában is.

Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként:

  • 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul.

A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását

103

(képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását)

A pedagógusok által alkalmazott eszközök beépülnek a tantárgyak eszközszükségletei körébe.

2.13.3. Projektoktatás

A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. ”A projektoktatás, olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg.” (Kováts 2008)

Nagyfokú szervezőkészséggel, lényeglátással, folyamatos szakmai fejlődéssel megteremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot.

Fő feladata: az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása, differenciált segítségnyújtás.

A projekt didaktikai hármas alapelve: Átélés – ismeretszerzés – megértés.

A projektoktatás metodikai lépései:

Tervezés, témaválasztás

  • Az adott projekt (probléma) megoldásához vezető cél felismerése, megértése
  • További részcélok megfogalmazása
  • Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása
  • Választás a megfogalmazott problémákból
  • Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása
  • Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásában, csoportok megszervezésében, tervkészítésében

Kivitelezés

  • Feladatelosztás megszervezése, adatgyűjtés, színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében
  • Aktív kivitelezés, az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák,, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás
  • Differenciált segítségadás

Felülvizsgálat

  • A produktum bemutatása a csoportok előtt
  • A projekt értékelése:
  • a tanulói önértékelés középpontjában a projekt készítésének folyamata a csoportok értékelése középpontjában a bemutatás áll.
  • A szükséges javítások elvégzése

104

A projekt közzététele

  • A produktum nyilvánosság elé tárása (a termék bemutatása, bemutatók, kiállítások, előadások, stb.)
  • A felvetődő kérdések (értékelés, bírálat, visszajelzés tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása

2.13.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Az ismeretanyag átadásának színtere alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. A tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat, mely lehet:

szóbeli

írásbeli

vagy egyszerre mindkettő.

A házi feladatok lehetnek:

feladat-gyűjteményből adott feladatok

tankönyvi kérdésekre adandó válaszok

vázlatkészítés

leíró vagy elemző munkák

házi dolgozat

gyűjtő vagy kutatómunka illetve

számítógépes feladat

A „házi feladat” céljai:

  • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;
  • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;
  • önálló kutatómunkát végezni valamely témában;
  • alkotómunkát végezni valamely témában;
  • az ismeretek önálló alkalmazásának megtanulása, a logikus gondolkodás kialakítása és fejlesztése.

Elvek:

Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).

A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére) megtanulására mindenki képes.)

A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.

105

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell pótoltatni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat pótfeladatként való kitűzése, stb.

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében az órarendkészítés során figyelmet fordítunk az egyes tanítási napokon az elméleti-gyakorlati tárgyak megfelelő arányára.

Az írásbeli feladatadás nem lehet a büntetés eszköze.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint az ismeretek elmélyítése.

A projekttel, témahéttel kapcsolatos otthoni írásbeli és szóbeli feladatok kiadásánál figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időt, továbbá a házi feladat megoldásának esetleges korlátait (pl.: internet hozzáférés lehetősége).

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

Ha a tanuló tantárgyanként legalább 2 tanítási órán hiányzott, akkor a szaktanár döntése és irányítása alapján a hiányok pótlására haladékot kap.

2.13.5. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A tanuló továbbhaladására vonatkozó szabályokat a magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák.

A törvényes előírásoknak megfelelően az iskolaérett tanulónak kell beiratkozni az 1. osztályba. Az iskola minden évfolyamán a tanuló az előző évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvánnyal léphet magasabb évfolyamra. A 2-8. évfolyam végén minden tantárgyból az

106

elégséges osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük az iskolában meghatározó időszaknak. A tanévtől eltérő ütemű továbbhaladásra az intézmény vezetője adhat engedélyt.

2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha az intézmény vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetve az 1.9. pontban előírtak szerint.

Ha a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, akkor a vizsgán az egyes évfolyamok tantárgyaiból a helyi tanterv által meghatározott követelmények alapján kell tudásáról számot adnia.

A javítóvizsga követelményei megegyeznek az adott tárgyból adott évfolyamra meghatározott osztályozó vizsga követelményeivel.

A vizsgakövetelmények elérhetők az intézmény honlapján (http://www.toszegisuli.hu/?q=node/1597)

2.14. A tanórai és a tanórán kívüli digitális oktatás keretei

A kor és a folyamatosan változó környezet kihívásait figyelembe véve körvonalazódott, hogy a digitális oktatás órai és tanórán kívüli alkalmazásához szükséges az egész intézményben alkalmazható felület, egységes rendszer kialakítására, bevezetésére az oktatási intézményben.

Kérdés, hogy mely kritériumoknak kell megfelelnie-e egy rendszernek, hogy a pedagógusok az

intézményi belső kommunikációt (pedagógus-pedagógus, tanuló-pedagógus, intézményvezetés-pedagógus között), a változatos óraszervezést, óravezetést, az élő-, valós idejű kommunikációt, a feladatok, tananyagok kiadást, a megoldások összegyűjtését, értékelését, a tanulásirányítást-tanulástámogatást el tudják végezni:

  • a rendszer legyen zárt, külső felhasználók által esetleg vendégként elérhető
  • alkalmas legyen belső levelezés kezelésére
  • alkalmas legyen a tanulók osztályokba, csoportokba való szervezésére és a csoporttagok közötti kommunikáció szervezésére
  • alkalmas legyen a tantárgyak strukturáltságának kialakítására, amelyben az egyes tantárgyakhoz kiadott feladatok időrendben nyomon követhetők, a határidők egyértelműen azonosíthatók
  • alkalmas projektek, közös tevékenység megszervezésére
  • csoportfeladatok kiadására, kooperációs technikák használatára
  • egyéni fejlesztési utak kialakítására (felzárkóztatás, tehetséggondozás)
  • a lehető legnagyobb tárterületet kínálja a felhasználóknak (ha lehet térítésmentesen)
  • alkalmas legyen online dokumentumok előállítására (szöveges, táblázatos, bemutató formák stb.)
  • legyen saját feladat(lap) szerkesztője, és külső alkalmazások által generált feladatsorok integrálhatók legyenek
  • a beadott feladatokat a pedagógus minél egyszerűbben tudja javítani/értékelni és a tanulók számára tudjon személyenként vagy csoportosan visszajelezni, a rendszer támogassa az értékelést
  • a tanulók számára könnyen kezelhető, logikus felépítésű, egyszerű legyen

107

Évfolyam

5.

5.

5.

6.

6.

6.

6.

7.

7.

8.

  1. melléklet: Az EFOP-3.2.5-17-2017-00038 „Mi a pálya” pályaorientációs tevékenység évfolyamok, modulok, időkeretek, a tantárgyak keretében tartott

témabeosztás

„Mi a pálya?”

„72 óra kalandozás a Pályaorientációs-tenger szigetein”

ModulÓraszámOktatásszervezési megoldás
  a saját intézményben
  Mely tantárgy(ak)hoz kapcsoltan?
Bevezetés3Osztályfőnöki óra
5. évf. 2. félévtől, kötött
  
Minden, ami utazás!9Osztályfőnöki óra
kötött 1. modul
  
Egy Földünk van,9Természetismeret óra
vigyázzunk rá!
  
Csak természetesen – csak9Természetismeret óra (Tószeg)
okosan!Technika óra (Tiszavárkony)
 
Szolgáltatások és7Technika óra
élmények
  
Mi kerül az asztalra?7Technika óra
5-6. évfolyam zárása3Osztályfőnöki óra
Gépek és mi5Technika óra
Elektronika – robotika –8Informatika óra
informatika
  
Jövő(d)be nézz!12Osztályfőnöki óra 1. félév
kötötten utolsó modul
  

112

  • 2.      melléklet: Az EFOP-3.11.1-17-2017-00023 – „Szülő-Suliba” Hívogató – Tegyünk együtt gyermekeinkért a Szolnoki Tankerületi Központ köznevelési intézményeiben című pályázat beépített elemei a Tószegi Általános Iskolában
  1. Az intézmény jellemzői

Intézményünkben az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a hátrányos helyzetű, az a SNI, BTMN, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma. Ez egyrészt pozitív változásnak tekinthető, ugyanakkor a nevelőtestület tisztában van azzal, hogy ez a csökkenés nem adekvátan tükrözi a valós helyzetet. A szülők növekvő része nem kérelmezi az önkormányzatnál a hátrányos helyzet megállapítását.

Iskolánkban igyekszünk több figyelmet fordítani a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű vagy éppen tehetséges tanulókra. Ezeknek a diákoknak a megsegítése folyamatos feladatunk. Ennek keretében célunk a tanulók személyiségének, problémáinak ismeretében a lelki és mentális megsegítés a mindennapokban, a tanulói motiváció, illetve a tanulmányi eredmény javítása. Igyekszünk segíteni az igazolt és igazolatlan hiányzások számának csökkenését, illetve a hosszú ideig betegeskedő diákokat segíteni a tananyag pótlásában. Emellett a valamely területen kiemelkedő gyerekeknek igyekszünk versenyzési lehetőséget biztosítani (sport- és tanulmányi, képzőművészeti versenyek).

Az intézményi törekvések találkoztak a pályázat céljaival: a lemorzsolódás megakadályozása, a tehetség kibontakoztatása.

2. A pályázat beépíthető elemei

A fentiek miatt nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók és körülményeik megismerésére, hogy a pedagógusok pontosan tudják, kik a különleges figyelmet igénylő diákok, ezzel segítve, megalapozva az általános iskolát követő időszak sikerességét. Ebben nyújtanak segítséget a pályázat keretében kidolgozott egyes elemek, melyek fenntartása nem terheli meg az intézményi költségvetést, de bővítik, színesítik az intézmény és pedagógusok módszertani kultúráját.

2.1. Mérések

Munkánk fontos része a tervezés, a tanulók teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése, összehasonlíthatósága. Ez fontos alapját képezi a munkánkkal kapcsolatos reflexiók elkészítésének, a szükséges változtatások, a hangsúlyok meghatározásához.

A teljesítménymérésre az intézmény belső mérési rendszerét használjuk, melynek évfolyamonként változatlan mérőanyaga összehasonlítható teljesítménymérést tesz lehetővé. A rendszer keretében év elején és év végén mérünk, s az adatokat elemezve határozzuk meg további feladatainkat.

2.2. A veszélyeztetettség szűrésének módszertana

A Nemzeti Köznevelési Törvény meghatározza a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát. Évek óta működik egy jelzőrendszer, melynek keretében intézményünk is rendszeresen szolgáltat adatokat. Ennek során áttekintjük, hogy iskolánkban hány tanulót érinthet ez a veszély.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkájához kapcsolódik a veszélyeztetettségi szűrőlap, mely valamennyi tanulóra alkalmazható. A benne foglalt tanulmányi; motivációs, magatartási; családi és szociális szempontok alapján végzett értékelés széleskörűen tájékoztat a tanulók aktuális helyzetéről. Kitöltésével az osztályfőnökök átfogó képet kapnak az osztályukba járó tanulókról, felismerhetővé válik a hátrányos helyzet abban az esetben is, ha a szülő nem kérte a státusz

113

megállapítását. Így – ha szükséges – alapját képezheti intézkedési vagy fejlesztési terv készítésének, illetve segítséget nyújt az osztályfőnöki munka megtervezésében is.

A szűrőlapot először a 2020-21. tanévtől az 1. és 5. osztályosoknál, majd felmenő rendszerben vezetjük be a következők szerint:

  • A személyenkénti szűrőlap kitöltése és elemzése az osztályfőnökök feladata évenként két alkalommal (év elején és az első félév végén).
  • Az eredmények alapján az osztályfőnök kiemelten felhívja a szaktanárok figyelmét az adott diákra, konzultálhat a fejlesztő pedagógussal, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, megbeszélheti a szülőkkel a további lehetséges lépéseket.
  • Szükség esetén az adott diákot tanító kollégák fejlesztési tervet készítenek az osztályfőnök vezetésével.
  • A szűrőlapok fontos eszközei a tanulócsoportok átadásának (pl. alsó-felső átmenet, osztályfőnök személyének változása esetén).
  • A szűrőlapokat a mindenkori osztályfőnök őrzi az tanév folyamán.
  • A dokumentáció a nyári szünetben, illetve a tanuló távozásakor az irattárban őrzendő 2 évig.
  • A folyamat akkor tekinthető sikeresnek, ha a pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pozitív visszajelzést ad az éves munka értékelése során.

2.3. Utánkövetés

Ugyancsak visszajelzést ad munkánk eredményességéről a kimenő 8. osztályosok után követése. A középiskolai visszajelzések mellett pályaorientációs tevékenységünk, valamint a középfokú tanulmányokra való felkészítés hatékonyságának javítását segíti saját után követésünk is.

Az online tesztek használata évek óta tanítási gyakorlatunk része, ezért a pályázat keretében kidolgozott kérdőív felhasználásával hoztuk létre saját online kérdőívünket. amit a diákoknak és a szülőknek küldünk ki a 8. évfolyam végén, valamint a 9. évfolyam féléve után. Ezen a módon az évek során képet kapunk pályaorientációs tevékenységünk leghatékonyabb elemeiről, valamint a tantárgyi felkészítés eredményességéről, szükség esetén módosíthatjuk kialakult gyakorlatunkat.

2.4. Havi szabadidős programok

Havonta egy alkalommal több helyszínen zajló szabadidős programot szervezünk diákjainknak a napközis nevelők vezetésével. Ennek keretében a gyerekek több tevékenység közül választhatnak:

  • konyhai foglalkozás: egyszerűen előállítható édességek elkészítése
  • kézműves foglalkozás: az év jeles eseményeihez kapcsolódó munkadarabok
  • sportfoglalkozások: ismert, népszerű és kevésbé ismert népi-, illetve csapatjátékok

2.5. Családi nap

Alapvető célunk, hogy a szülők érezzék, közösek a céljaink és érdekeink a gyermekek nevelése során. Az iskola és a szülők kapcsolatában nagyon fontosnak tartjuk a bizalom kialakítását. A hagyományos kapcsolattartási formák mellett rendszeresen keressük az új lehetőségeket.

A pályázat kapcsán szerveztük meg sokszínű programokkal a családi napjainkat, melyek igen népszerűek lettek. Ezért ezt a programot minden tanévben egy alkalommal szervezzük meg a nevelőtestület által az éves munkatervben meghatározott időpontban. Hosszú távon új hagyományt teremtünk ezzel a programmal.

114

2.6. Az alsó-felső tagozat közötti átmenet megsegítése

A pályázat kapcsán foglaltuk rendszerbe az alsó és felső tagozat megsegítése érdekében tett intézkedéseinket is. Ez azért különösen fontos, mert az alsó és felső tagozat között is ugrásszerű minőségi és mennyiségi különbség van:

  • több pedagógus más-más személyiséggel
  • mások a velük szemben támasztott elvárások, normák
  • a tananyag mennyiségileg és minőségileg növekszik
  • mások a tanulás körülményei; a szaktantermi rendszer miatt megkezdődik a vándorlás az órák közötti szünetekben
  • a kamaszkor kezdetén változik a gyerekek közösségben elfoglalt helye is.

Az átmenet megsegítésének éves ütemterve:

Határidő

Feladat                                             Cél                                         Felelős                   Dokumentáció

június

augusztus

szeptember

szeptember – október

Az 5. osztályban  
 szükséges eszközökszülők tájékoztatása
 listájának elkészítése
   
kiosztása a tanévzárón  
Az5.osztályosokA tanulók megismerése az
 átadása: alsóskollégák
személyre szólótapasztalatai alapján.
 jellemzések   
  • veszélyeztetettségi

szűrés

  • szülői háttér megismertetése
  • Osztályfőnöki óra:
  • ismerkedés a tanulókkal, az osztályközösséggel

– önismeret: tanulási típus tanulók megismerése meghatározása tesztek

segítségével

  • a felső tagozattal kapcsolatos elképzeléseik, elvárásaik megismerése
  az osztályban tanító
   pedagógusok
5.osztályos szülői bemutatása
értekezlettantárgyankénti
   követelményrendszer
   ismertetése
beszélgetés az elsőa tanulók megismerése
 szaktárgyi órákona tantárgy bemutatása a
a tantárgy tanulásával tanulóknak
 kapcsolatos  
 tanulástechnikai  

módszerek

megismertetése,

gyakorlása

– 4.-es osztályfőnök

eszközlista

– felsős szaktanárok

–  A 4. osztályban tanító pedagógusok

– 5.-es osztályfőnök

szociometriai

elemzés az

5.-es osztályfőnök        osztályfőnöki

tanmenet

részeként

osztályfőnökFeljegyzés a
az osztálybanszülői értekezlet
 tanító pedagógusokeseményeiről

az osztályban tanító     – tanmenet

pedagógusok                   – óravázlatok

115

Határidő                         Feladat                                           Cél

Felelős                     Dokumentáció

  • félévi beszámolók elkészítése
  • az osztályban tanítók

januártapasztalatainak

közepe (I.            összegzése                             értékelés

félév vége)      – az eredmények

értékelése

– további feladatok

számbavétele

osztályfőnöki óra:

 a gyerekek munkájának 
  értékelése (önértékelés 
  és tanári értékelés) 
január végea tervek és azértékelés
  eredmények 
  összevetése 
 további teendők 
  megfogalmazása 
 szülői értekezlet: 
 szülők tájékoztatása az 
februáreddigi munkáról, aértékelés
 tapasztalatokról, 
 problémákról– a felső tagozatos
   
április –4. osztályosok látogatásaóraszervezés, tanulói
májusegy felső tagozatos órántevékenység
   megismerése
április –leendő osztályfőnökegy általános kép,
jelölt(ek) látogatása a 4.benyomás szerzése az
május
osztályban.osztály egészéről
 
 osztályfőnöki óra: 
 a gyerekek éves 
  munkájának értékelése 
  (önértékelés és tanári 
  értékelés) 
 – a tervek és az 
június eredményekértékelés
  összevetése 
 az átmenet 
  megkönnyítésére 
  vonatkozó tanulói 
  javaslatok 
  összegyűjtése 
 év végi beszámolók 
  elkészítése 
júniusa tapasztalatokértékelés
 összegzése
   
 az eredmények 
  értékelése 

az osztályban tanító pedagógusok

5.-es osztályfőnök

5.-es osztályfőnök

  • 4.-es osztályfőnök
  • felső tagozatos pedagógusok

5.-es osztályfőnök

5.-es osztályfőnök

az osztályban tanító pedagógusok

félévi beszámolók szaktárgyanként

  1. tanóra

tartalmának bejegyzése a

KRÉTA-rendszerbe.

Feljegyzés az elhangzottakról.

gyerekek rövid

írásos

élménybeszámolója

a látottakról

Feljegyzés a látottakról

írásos tanulói javaslatok

év végi beszámolók szaktárgyanként

116

3. A pályázat feltételekkel beépíthető elemei

A pályázat a többletfigyelem biztosítása mellett lehetőséget adott a szülők intenzívebb bevonására az iskolai életbe. A közös szabadidős programok szervezése hozzájárult a családi, valamint a szülői és iskolai kapcsolatok erősítéséhez is. Ezek az elemek képezik a pályázat lényegét, a tanulók sikerességének, a lemorzsolódás elkerülésének megalapozását. Ugyanakkor ezek fenntartása komoly költségekkel jár, amit az intézményi költségvetésből nem tudunk biztosítani. A továbbiakban meghatározott elemeket csak abban az esetben folytatjuk, ha a fenntartó ezekre külön anyagi forrást tud biztosítani. Ezek az elemek a következők:

3.1. Mentorálás

A pályázat legfontosabb eleme maga a mentorálás, a tanulók rendszeres figyelemmel kísérése, mentális és tanulmányi megsegítése a kiválasztott pedagógus által.

Alkalmazás esetén a mentorálás menete a tanév során:

HatáridőFeladat
 A mentorálást vállaló
szeptember első hetekollégák jelentkezése az
 intézményvezetőnél.
 A mentorálásba bevont
szeptember első hetetanulók kiválasztása
 munkaközösségi ülések
 keretében.
 A mentorálni kívánt tanulók
szeptember végeszüleinek megkeresése,
tájékoztatása családlátogatás
 
 keretében.
 Bemeneti mérések,
október első heteszemélyiségtesztek alapján
fejlesztési terv kidolgozása
 
 az I. félévre.
folyamatosan aA mentori foglalkozások
tanév soránmegtartása.
 A mentorálás
 eredményeinek,
 hatékonyságának értékelése,
januára további célok
 meghatározása félévkor, a
 II. félévi fejlesztési terv
 elkészítése.
 Éves munkafolyamat, az
május vége – júniuselért eredmények összegzése
elejea diákkal és a szülőkkel a
 tanév végén.
FelelősDokumentáció
innovációs 
munkaközösség—-
vezetője 
munkaközösség-feljegyzés
vezetők
 

mentorok                         feljegyzés

mentorok                    fejlesztési terv

mentorok

mentorok                    fejlesztési terv

mentorok                         feljegyzés

3.2. A szülők bevonása az iskolai életbe

A szülők bevonására a pályázatban több szabadidős programot is szerveztünk:

  • gyalogtúra ősszel vagy tavasszal
  • közös kulturális programok (mozi-, színház- vagy múzeumlátogatás)

Bár ezek a programok nagyon népszerűek mind a gyerekek, mind a szülők körében, megvalósításuk csak plusz fenntartói forrásból biztosítható.

117

3.                                                                                                                                          melléklet: Tematikus táborok adaptált oktatási és képzési tartalmai

Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program intézményi adaptálása, tematikus tábor

Az EFOP-3.3.5-17 Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása c. konstrukció célrendszeréhez igazodva és az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 kiemelt projekt keretében fejlesztett oktatási és képzési tartalmakra építve a EFOP-3.3.5-19-2020-00043 “Százszorszép Szivárvány” elnevezésű projekt megvalósítása során oktatási és képzési tartalmak kerültek adaptálásra a 2020/2021-es tanévtől kezdődően. Ezen tartalmak a EFOP-3.3.5-19-2020-00043 “Százszorszép Szivárvány” projekt megvalósítási időszaka alatt kerültek kipróbálásra és jelen Pedagógiai Programba már a tapasztalatok alapján kerültek beépítésre.

  1. Az adaptáció célrendszere

1.1. Az intézmény oktatási szervezetének, tanulásszervezési platformjainak továbbfejlesztése a megvalósított témamodulokban tematikus programokhoz kapcsolódó szolgáltatások, támogató rendszerek és kifejlesztett tartalmak, eszközök, kiadványok használatának beillesztésével.

1.2. Az egész életen át tartó tanulás kompetenciáinak iskolai fejlesztésének megalapozása és megerősítése a témamodulokban megvalósuló tevékenységeken keresztül, mellyel aktívan hozzájárulunk a fejlesztésben érintett gyerekek, és ezzel családjaik társadalmi felzárkózásának esélyeihez, a munkaerő piacon való helytálláshoz is.

Az intézményben az alábbi témamodulokban valósulhatnak meg (az adott évi nyertes pályázatban tett vállalások szerint) tábori tevékenységek:

  • Hagyományőrző és anyanyelvápoló témamodul
  • Közlekedés, KRESZ, Sport és egészségre nevelés témamodul
  • Digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás témamodul
  • Életvezetés, családi életre nevelés témamodul.

1.3.         A tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése a

  • Hagyományőrző és anyanyelvápoló,
  • Közlekedés, KRESZ, Sport és egészségre nevelés,
  • Digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás,
  • Életvezetés, családi életre nevelés témamodulokban megvalósuló tevékenységeken keresztül.

1.4. A köznevelés intézmények hátránykompenzációs szerepének erősítése a hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a tanítási szünetekben elérhető személyiség- és készségfejlesztő tevékenységekkel, programokkal, amelyek elősegíthetik az iskolai lemorzsolódás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének mértékét. A témamodulokat, a fejlesztéseket minden gyerek számára elérhetővé tesszük, ezzel is erősítve a társadalmi esélyegyenlőséget, az egyenlő hozzáférés esélyét.

1.5. A környezettudatos gondolkodás növelése a gyermekeket körülvevő természeti értékek témamodulokban történő újfajta szemléletű bemutatásával. Megismerik a tudatos fogyasztói magatartás alapelveit, az ökológiai lábnyom fogalmát, az e-számok és a fair trade termékek jelentését, az egészséges életmód és táplálkozás jelentőségét, valamint a globalizációban rejlő környezeti hatások veszélyeit. Megismerik a régi helyi népszokásokat, ezzel is erősítve nemzeti

118

és kulturális identitásukat. Megismerik a biztonságos internethasználat módját, ezzel is hozzájárulva a digitális világ használatának egészséges megvalósulásához.

  • Az adaptáció célcsoportjai, hatásterületek

2.1. Közvetlen célcsoport az intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkező 1-7. osztályos tanulók.

2.2. Közvetett célcsoport az intézmény pedagógusai, önkéntesként együttműködő szülők, iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolai tanulók.

  • Adaptált témamodulok

3.1.         Hagyományőrző és anyanyelvápoló témamodul

Tantárgyi illeszkedés (1-7. évfolyam):

  • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek,
  • Hon- és népismeret,
  • Magyar nyelv és irodalom,
  • Ének-zene,
  • Vizuális kultúra,
  • Dráma és tánc,
  • Technika, életvitel és gyakorlat

A tábor ideje alatt a gyerekek megismerik a régi, helyi népszokásokat, a táborhely környezetének mese és mondavilágát. Kipróbálhatják a hagyományos kenyérsütési technikákat, népi játékokat játszhatnak. Múzeumlátogatáson vesznek részt, ahol játékos vetélkedő keretében megismerik a régi használati eszközöket, szerszámokat, amit maguk is kipróbálhatnak.

3.2.         Közlekedés, KRESZ, Sport és egészségre nevelés témamodul

Tantárgyi illeszkedés (1-7. évfolyam):

  • Testnevelés és sport,
  • Biológia-egészségtan

A tábor több választott sportág köré szerveződik, játékos foglalkozásokkal, kirándulásokkal és kulturális programokkal kiegészítve. A résztvevők megtanulják a kerékpár kötelező felszereltségét, segítő rendőr részvételével ismerkednek a közlekedési jelzőtáblákkal, a kerékpáros KRESZ szabályaival. Ügyességi pályán kerékpáros technikai, gyorsasági feladatok elvégzésére is sor kerül.

3.3.      Digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás témamodul

Tantárgyi illeszkedés (5-7. évfolyam):

  • Informatika,
  • Technika, életvitel és gyakorlat,
  • Erkölcstan

A tábor ideje alatt a gyerekek megismerik a biztonságos internethasználat módját. Szakemberek segítségével kereső programok, képalkotó, képfeldolgozó, tájékozódást segítő, tervező és további alkalmazásokkal ismerkednek, a fotó- és filmkészítés technikáit sajátítják el. A tábor végére elkészítik saját alkotásaikat.

119

3.4.        Életvezetés, családi életre nevelés témamodul

Tantárgyi illeszkedés (1-7. évfolyam):

  • Technika, életvitel és gyakorlat,
  • Magyar irodalom,
  • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek,
  • Hon- és népismeret,
  • Erkölcstan,
  • Etika

A tábor ideje alatt a gyerekek játékos feladatokon át, szerepjátékok alkalmazásán keresztül megismerik a felnőtt léttel járó fontos döntési helyzeteket, felelősségteljes viselkedési formákat. Segítséget kapnak önismereti foglalkozásokon keresztül saját jövőképük kialakításához. Az előttük álló döntéshelyzetek mérlegeléséhez (pl. pályaválasztás).

120

4.                                                                        melléklet: Tantárgyi helyi tantervek

A tantárgyi helyi tantervek a nagy szövegterjedelem miatt külön állományban találhatók.

121